Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Bottló Béla: Stoukal, Karel: Česká kancelář dvorská 1559–1608. Pokuz z moderní diplomatiky. (A cseh udvari kancellária 1599–1608. Kísérlet a modern diplomatikából) Prága, 1931. / 290–293. o.

292 IRODALOM a munkát, melyet ezek a tisztviselők az iratokon és ezzel kapcsolatban a segédkönyvekben végeztek, valamint a beérkezett iratoknak a kancellária levéltárában való elhelyezését. A második fejezetben a fogalmazványnak, conceptusnak, mint az ügy elintézése második fázisának keletkezését és elkészítésének legapróbb részleteit és a vele kapcsolatos irodai munkákat állítja elénk. Megismerkedünk a kancelláriában használatos formulárékkal, a kancelláriai stílussal és a fogalmazványok elhelyezésének módjával. A harmadik fejezetben az ügy technikai elintézésének utolsó fázisával, a tísztázattal ismerkedünk meg, E fejezetben kapunk felvilágosítást a tisztázat anyagára, alakjára stb,-re vonatkozólag. Megadja a kancelláriából kikerült íratok fajtáinak meghatározását. És végül a kancellária ügymenetének statisztikáját kapjuk meg. A negyedik fejezetben az ügyek elintézésével egyidejűleg keletkezett segédkönyvekről, azok vezetéséről, használhatóságáról és hibáiról tájékoztat. E mozzanatok részletesebb ismertetése nem lehet feladatunk, a hazai állapotokkal való összehasonlításra sincs módunk hasonló munkálatok hiánya miatt. Az ötödik fejezet a cseh kancellária szervezetét, személyzetét és hierarchiáját tárgyalja. A kancellária két részre oszlott: „Bohemica expeditio" és „Germanica expeditio", melyek mindegyike mint külön hivatal külön személyzettel és költségvetéssel működött, A kancellária két részének illetékessége nem területi, hanem nyelvi szempontból oszlott meg, ennek következtében a „Bohemica expeditio"-! a Cseh- és Morvaország, Szilézia, valamint az Opavai, Oppelni és Ratiborí Hercegségek hetmanjaíval kapcsolatos ügyek, a „Germanica expeditio" ügykörét pedig a cseh- és morvaországi és sziléziai német: vidékek, valamint a cseh korona német hűbértartományainak németnyelvű ügyei alkották. Az iratokat az egyik expeditio a másiknak mint külön hatóságnak kézbesítette, A cseh kancellária a fehérhegyi csata előtt királyi és rendi hivatal volt. A kancellár az ügyek egy részét a királyi tanácsban, melynek tagja volt, intézte és a kettő között a kapcsolat mindig a legbensőbben jutott kifejezésre. A kancellár és a kancellária éppen úgy a király szerve, mint ahogy a rendeké is. A tanács és a kancellária egymást kölcsönösen segítették működésükben. Az utóbbi joghatósága nemcsak a bel-, hanem részben a kül-, igazság-, kultusz-, had- és miniszterelnökségi ügyekre ís kiterjedt, így tehát a pénzügyeket kivéve minden államügynek főhatósága. A kancellár az államigazgatás feje és szinte abszolút hatalommal rendelkezett, A többi központi hatóságok, mint pl, a kamara és bíróságok jelentőségben elmaradtak mögötte, A jobbágyok fölött bíráskodási jogot gyakorolt és joghatóságát Morvaországra, Sziléziára és Lausitzra azok tiltakozása ellenére ís kiterjesztette. Annak a cseh rendi oligarchiának és centralizmusnak volt a szerve, melyen abban az időben idegen hatások nem érvényesültek. A kancellár politikai és közigazgatási funkciót végzett. Politikai funkciója a királyi tanácstagságból és abból folyt, hogy az összes cseh politikai diplomáciai