Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Bottló Béla: Stoukal, Karel: Česká kancelář dvorská 1559–1608. Pokuz z moderní diplomatiky. (A cseh udvari kancellária 1599–1608. Kísérlet a modern diplomatikából) Prága, 1931. / 290–293. o.

290 IRODALOM Stloukal, Kar el; Ceská kanceláf dvorská 1559—1608, Pokus z moderní diplomatiky. Rozpravy Ceské Akademie Véd a Uméni, Tfída I, Cislo 76- (A cseh udvari kancellária 1599—1608, Kísérlet a modern diplomatikából, A Cseh Tudományos és Művészeti Akadémia Értekezései, I, Osztály. 76, szám.) Prága, 1931. 8° 176 1. + XI melléklet. A cseh történetírás az utóbbi években a történetkutatás új terein is mutathat fel alapvető feldolgozásokat. Ezek közé sorozhatjuk a szerző művét is, mely az újkori hívataltörténeti kutatások eredményes fejlesztésének céljával az újkori diplomatika problémáinak megoldását tűzte ki feladatául. Eredményeit azonban nemcsak az újkori hivataltörténet, hanem egyes részeiben a középkori diplomatika is felhasználhatja. A szerző a cseh udvari kancellária iratanyagát vette vizsgálat alá, mert — bár voltak más nagy adminisztrációval rendelkező cseh hatóságok, mégis — a cseh udvari kancellária volt az, melynek illetékessége a cseh korona öszszes ügyeire kiterjedt és az akkori államhatalom legfőbb szervével, a királyi tanáccsal állandó összeköttetésben voltA cseh kancellária volt az a hatóság, mely a régi hagyományokat legjobban megőrizte és amelynek hatása a mai cseh közigazgatásban is érezhető. Minthogy a tudós szerző új utakon jár, maga állította fel a megoldandó problémákat és állapította meg azt a módszert, melynek segítségével az ilyirányú kutatásokat el lehet végezni. A kancellária működését sztatíkusan és dinamikusan vizsgálhatjuk. Sztatikus vizsgálati mód az, midőn azt kutatjuk, hogy az adott korban a hivatali szervezet hogyan működött és dinamikus az a módszer, midőn a hivatali apparátus szervezetét annak kifejlődésében vizsgáljuk. E két módszert ügyes összhangban alkalmazza munkájában a cseh kancellária működését rövid korszakon véve alapul, A legalkalmasabb időszaknak az 1599—1608, közti éveket találta, mert a fehérhegy! csata előtti kor az, melyben a cseh kancellária a legteljesebb fejlődését érte el és így a sztatikái vizsgálódásra kiválóan alkalmas. Az 1583—1608. közti években a királyság feje nagyobbrészt Csehországban székelt és így a kancellária nem két részre szakítottan működött, 1608, után pedig megszűnt a kancelláriának Morvaország feletti illetékessége és nemsokára ezután már két részre oszlottan, egy része Bécsben, a másik pedig Prágában működött. II. Rudolf uralkodása tehát az az idő, midőn a cseh kancelláriát fej-