Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Czobor Alfréd: Hrubý, Václav: Úvod do archivní teorie i prakse. (Bevezetés a levéltári elméletbe és gyakorlatba) Prága, 1930. / 279–283. o.
280 IRODALOM lamí levéltári felügyelő működésében, de megállapítja, hogy még a levéltárak védelméről intézkedő, várva-várt törvény sem lesz képes a bajokon gyökeresen segíteni. Ugyanis mindig és mindenekelőtt az emberek jóakaratára fog kelleni támaszkodni. Műve két részből áll. Az első szól a levéltárról általában s hat fejezetben foglalja össze az alapismereteket a levéltár lényegéről és feladatáról, tartalmáról, rendjéről, leltáráról, katalógusairól és a levéltárnoki kötelességekről. A levéltár lényegét annak keletkezésével világítja meg. E célból megelőzően röviden ismerteti a hivatalos ügykezelést, a konceptusokat, a hivatal kancelláriáját s ezen belül a jegyzőkönyveket, a fő- és íktatókönyveket, a kiadóhivatalokat és az irattárat. Az irattárnak a hivatalos ügymenethez igénybevett anyaga körülbelül 30 év multán írásos emlékké válik s az irattárból levéltár lesz, illetőleg szerinte az irattári anyagnak a történelemben jártas, szakképzett levéltárnok által végrehajtott selejtezése után fennmaradó iratanyag a közhivatali levéltár. A levéltár fogalmát Müller, Feith és Fruin holland levéltárosok ismert elméletén túl kibővíti azzal, hogy a magánjogi jellegű hivatalok, pl. uradalmak, vállalatok, intézmények, egyesületek stb, irattárai is a közhivatali levéltárak keletkezéséhez hasonlóan levéltárrá válnak, ép így a nemes és polgári családok, sőt egyes személyek s általában mindazok rendszeresen megőrzött írott, nyomtatott, vagy ábrázolt emlékei is, melyek a levéltár fogalmának következő definícióját megállják: a hivatalok, valamint jogi, vagy fizikai személyek levéltára olyan írott, nyomtatott, vagy ábrázolt emlékek gyűjteménye, melyeket az illető hivatalok, vagy személyek szerves működésükből kifolyólag saját, vagy tudományos használatra megőriztek. Nem tekinthetők tehát sem köz-, sem magánlevéltáraknak a csak önmagukban becses ilynemű emlékek. Ezért — úgymond — nem levéltár a prágai nemzeti múzeum ,,levéltára" sem, amely a legkülönbözőbb levéltárakba tartozó emlékeket tartalmazza. Az utóbbi kategóriát kizáró, egyebekben azonban a levéltár fogalmának határait messze kitoló eme felfogás közelít ahhoz, melyet éles megítéléssel és pontosan dr. Herzog József, az Országos Levéltár főigazgatója a könyvtárosok és levéltárosok múlt évi októberi országos kongresszusán körvonalazott, előadásában a levéltár gyűjtési körének világos meghatárol ás ával megmutatva az utat az elv gyakorlatban való alkalmazására is. Ez alkalmazásnak