Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Nagy Antal: A levéltárak kialakulása / 23–36. o.

A LEVÉLTÁRAK KIALAKULÁSA 25 könyvek ettől kezdve, sőt tekintettel arra, hogy átírásokban Árpád-kori okleveleket is tartottak fenn, régebbi korokra nézve is közérdekű jogforrássá váltak az ország összes, különböző rendi állapotú lakosai számára. A későbbi korokra nézve a Budán őrzött királyi levéltár anyagának összetételét illetőleg mind több és több adatot árulnak el forrásaink, Már Nagy Lajos korában őriztek a levéltárban pápai bullát, családi levéltárakat, II, Ulászló korában pedig Zsigmond hadügyi rendeletét és az ország határára vonatkozó iratokat.

9 A királyi levéltár Nagy Lajos korában Budán állandó helyiséget kapott

10 és ott őrizték még a kettős királyság korában is.

11 Bármennyire is bővült azonban a királyi levéltár országos jellegű iratokkal, azt a levéltárakról e korban vallott felfogásnak megfelelőleg továbbra is a király kizárólagos magántulajdonának tekintették. Ennek a felfogásnak maradandóságát egy ideig csak öregbítette az a tudat, hogy az ország lakosságának jogait biztosító oklevelek letéteményesei első sorban a hiteleshelyi és családi levéltárak voltak és a királyi levéltár csak a rangsor végén következett. A királyi levéltárat a közfelfogás még Mátyás korában is a király magántulajdonának tekintette, épen azért szállt minden akadály nélkül Mátyás örökösére, Korvin Jánosra, — de ekkor már mégis olyannak, hogy a rendek kötelességüknek tartották annak sorsába beleszólni, amikor 1490-ben egyezséggel kényszerítették Korvin Jánost a királyi levéltárnak Budán leendő őrzésére.

12 A középkori királyi levéltár, amint láttuk, különböző természetű iratokat foglalt magában, legyenek azok köz0 Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701ben és az ország iratainak korábbi megőrzése, Lev. Közi. IIL 2—5,; Hajnik: A királyi könyvek, 17—18. 1. 10 Szentpétery: Magyar oklevéltan, 183,; Czobor id. műve, Lev. Közi. IIL 2—3. <L Adataink a királyi könyvek és oklevelek őrzési helyéül mindig a tárnoki házat, a „domus tavernicalís"-t jelölik meg, közelebbről a helyet egyetlen adatunk tünteti fel, mely szerint a királyi könyveket ,,in archivis et domibus thavernicalibus" őrzik. Hogy azonban a tárnoki házon nem a tárnoki, tárnokmesteri intézménnyel kapcsolatos épületet, hanem a tulajdonképení levéltárat kell érteni, mutatja az „ad domum thavernicalem seu conservatorium" a leleszi levéltári helyiséget megjelölő 1546. évi adat. Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent országos levéltárának története. Lev. Közi. X. 228. 1. 11 Czobor id, műve, Lev. Közi. IIL 10—11. 1. 12 Szentpétery: Magyar oklevéltan. 183.; Czobor id. műve, Lev. Közi. IIL 3. 1.