Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltári irodalom feladatai / 7–22. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁRI IRODALOM FELADATAI 21 szintén a levéltári irodalom s közelebbről folyóiratunk feladatai közé sorozzuk, nemcsak folyóiratunk eddigi hagyományait követjük, hanem a levéltári irodalom önálló céljait is szolgáljuk. A különféle területeken tehát e rövid s teljességre igényt még az irányelvek tekintetében sem tartó áttekintés is egész tömegét veti fel a feladatoknak. Ezeknek folyóiratunk programm j aként való kitűzése arányaihoz képest szinte irreálisnak is látszanék. Hangsúlyozni kell azonban, hogy e sorok nem csupán programmot akarnak adni, hanem elvi távolságokban általában keresni a tennivalókat szakirodalmunk munkaterületein. E tennivalók számára pedig — hisszük: egyre bővülő keretekben — folyóiratunkon kívül is található tér. Ez a széles munkaterület természetesen saját feladatainak elhanyagolása nélkül nem engedheti meg, hogy fojyóiratunk a megjelölt kereteken kívül álló területre is kiterjessze érdeklődését. Éppen ezért a hivataltörténeti irodalmon túleső történeti irodalom számára lapjain nem juthat hely. Kivételt csupán a történeti forráskiadványok tekintetében tehetünk, mindenekelőtt folyóiratunk nagynevű alapítójának szándékait tartva szem előtt. A Történelmi Tár pótlására azonban nem vállalkozhatunk s csupán csekély terjedelemben adhatunk közre ily publikációkat. Előző gondolatmenetünkből már következik, hogy az évfolyamainkban ily célra fenntartható lapokon elsősorban olyan levéltári anyagnak óhajtunk nyilvánosságot adni, amely jelenleg nem vagy csak nehezen hozzáférhető, A levéltári irodalom határvonalainak ily kitűzése után kritikai és ismertetési rovatunk természetesen alkalmazkodik a megszabott tartalomhoz. Ez a rovat minden folyóiratnak lényeges alkotó része, az általa képviselt irodalom életének legkifejezőbb tükre. Természetesen folyóiratunk e rovata számára főként külföldi munkák állanak rendelkezésére, a hazai irodalmat jelenleg nagyobbára egyedül maga képviselvén. A külföldi irodalom figyelemmel kísérésének munkaterületünkön éppen most, amikor mindenütt vajúdóban vannak a levéltárügy égető kérdései, különös súlya van. Kívánatos tehát ismertetési rovatainkat minél teljesebbé tenni s gyakorlati megfontolás vezet bennünket, mikor azt ismert példák szerint két részre osztjuk fel, külön rovatot nyitván a kisebb, jobbára folyóiratokból merített tanulmányok ismertetésének. Tekintettel arra, hogy e folyóiratok nálunk a legtöbb levéltárnok számára