Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : harmadik közlemény / 204–224. o.

216 BANRÉVY GYÖRGY végrehajtása azonban Buda városa tanácsa szerint súlyos gyakorlati akadályokba ütközött és ebben a véleményben osztozott Debrecen is. 1776, március 30-án Debrecen átírt Budához és kifejezte következő aggodalmait: az aláírás vagy az ülésen, vagy azon kívül eszközölhető. Az ülésen azért nem alkalmas, mert lehetetlen, hogy a jelentős és beható tárgyalást igénylő értesítéseket és jelentéseket, melyek a jegyző fogalmazásában és általa előadva kerülnek a tanács elé, mindjárt le is írják és letisztázva elküldésre előkészítsék. És ha az előkészítés az expediálásra a határozathozatal után tüstént meg is történik, akkorra a határozathozatalkor még jelenvolt tanácstagok, közben hivatalos kiküldetésben vagy más indokolt okból eltávozva, már gyakran nincsenek kéznél. E szerint az expedícióknak addig kellene halasztást szenvedniök, amíg az illető tanácstagok ismét mind jelen vannak. Az aláírásnak ülésen kívül való eszközlésénél házról-házra kellene egyik tanácstagtól a másikhoz vinni az iratokat, amikor ismét megeshetik, hogy egyik vagy másik nem található otthon és ezért az expedíció postáról-postára halasztódik. Debrecen a maga értesítéseit és jelentéseit a felsőbb hatóságokhoz a tanácsban felolvasva és jóváhagyva az ,,N, N. Judex et Senatus etc." jelzéssel adja ki és személy szerint egy tanácstaggal sem íratja alá, mindössze a m, kir. kamarának szóló expedíciók alá írja a jegyző az ülésen jelenvolt tanácstagok nevét,"

60 A debreceni átirat szerint ott sohasem fordult elő, hogy a tanács egy tagja önkényesen bármilyen hivatalos iratot kiadott volna. Mindezek alapján Debrecen elegendőnek tartja, ha az értesítések és jelentések olvasása, tárgyalása és a határozathozatal alkalmával jelenlevő tanácstagok nevét a jegyző a jegyzőkönyvbe bevezeti és az expedíciók alá is odaírja. Buda Debrecennek adott egyetértő válasza (április 23) után előadta aggályait a helytartótanácsnak (június 3). Ez a jelentés szórói-szóra átveszi Debrecen érveit az aláírásokra vonatkozólag, a budai ügykezelést pedig ezekkel a szavakkal örökíti meg: Híc ea hactenus viguit modalitás, quod nótárius diem celebratae sessionis, tum verő senatores praesentes prothocollo inseruerít omnesque determinationes, informatíones et repraesentationes praesentibus protocollo ínsertis perlegerit perlectasque consul his verbis signaverít: Lectum et approbatum est in sessíone 290 V. ö. a 257. jegyzettel.