Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : harmadik közlemény / 204–224. o.

208 BÁNRÉVY GYÖRGY A prothocollari extractu 9 kr, ín causis pauperum nihil desumitur. Azok a díjtételek, amelyek az 1733-ból ismeretes jegyzékbe is fel voltak már véve, nem változtak. A hátírat és jegyzőkönyvi kivonat illetéke egyaránt 9 kr. maradt, a megkereső levélé pedig 1 írt. Ez az 1750-es kimutatás nemcsak tárgya szerint más és bővebb, mint a tizenhét év előtti, hanem azáltal, hogy több tételnél megnevezi azt a hivatalos személyt, illetőleg tisztviselőt, akit a díj megillet, konkrét felvilágosítást nyújt az illető közigazgatási eljárás lefolyására és az írat-, vagyis ügykezelés lebonyolítására nézve is. A tanácsi, vagyis ez esetben a törvényszolgának 9 kr. járt azért, hogy a vádirat (keresetlevél, líbellus actíonalis) másolatát a bevádolt félnek kézbesítette. Az előzetes tájékozódásul szolgáló, törvényszéken kívüli tanúvallatást a városi tanácsnak egy, erre a feladatra kijelölt tagja végezte; munkája fejében 1 frt 30 kr. illette meg. A melléje írnoki teendők ellátására segédül adott kancellista számára 1 frt volt kikötve. Hasonló napidíjat (1 frt 30 kr.) élvezett a hagyatéki leltár felvételére kiküldött tanácstag, nemkülönben a mellette működő kancellista (1 frt). Ugyanennyi járt a végrehajtással megbízott tanácstagnak, illetőleg a melléje kirendelt kaneellistának. Ha a végrehajtás ingatlan birtokkal állott összefüggésben, végzett munkája után a te* lekkönyvi hivatal írnoka tartott igényt az 1 írtra. A peres ügyek kapcsán felmerülhetett a szőlőbirtokok árbecslésének szüksége is. Ez a feladat a telekkönyvi hivatal szolgálatában álló két kerülőre (csőszre) hárult, akik ezért a munkáért együttesen 1 frtot kaptak. Ház értékének megállapítására egy szakértő mesterembert kértek fel, ennek a tiszteletdíja szintén 1 frt volt. Eszterházy Ferenc gróf tárnokmester felszólítását, mínt szabad királyi város, természetesen Pest is megkapta. Eleve kínálkozik tehát már a feltevés, hogy a két szomszédos város a díjkimutatás kidolgozását és összeállítását illetőleg tájékozódott egymás ügykezelése felől és esetleg megbeszélést is folytatott az illetékekre vonatkozóan. Pest városa összeállítását az illetékekről szintén ismerjük és a két kimutatásnak — a budainak és a pestinek — összehasonlítása valóban igazolja is ezt a feltevést. A budai és pesti díjjegyzékek közötti, néhol szószerinti egyezésen kívül van tárgyi bizonyítékunk is arra nézve, hogy mindkét