Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : harmadik közlemény / 204–224. o.
206 BÁNRÉVY GYÖRGY kellett érte fizetni. Még jelentékenyebb a hivatalos megkereső és ajánló levél díjának emelkedése. 1716-ban 30 kr.ral volt felvéve, 1733-ban pedig 1 frt, tehát éppen a kétszerese. Eredetileg 20 és 45 kr. között állapítottak meg az ügy körülményeihez mérten, egységesítve azonban felfelé kikerekítették, A végrendelet kihirdetése után járó illeték viszont csökkent és méltányosabbnak is látszik, hogy az 1716-os egységes 4 frt 30 kr.-ral szemben az 1733, évi kimutatás szerint a 100—500 frtnyí vagyonról szóló végrendelet után már csak 3 és az 500 frtot meghaladó vagyonról történt végintézkedés után is csak 4 frt járt a városnak. Míg azonban korábban a 4 frt 30 kr.-ért láttamozott másolatot is kapott a fél, újabban a 3, illetve 4 frtnyi kihirdetési díjon felül a másolatért oldalankint még külön 6 kr.-t kellett fizetnie. Ez az 1733-as díjszabás egy-két törvényszéki vonatkozású tétel kivételével főként az általános közigazgatási ügyekkel kapcsolatban felmerülő illetékeket tartalmazza és csak egy pontnál mondja ki határozottan, hogy a fizetendő díj kit, illetőleg kiket illet: az iratot elkészítő kancellístákat. Kiegészíthetjük ezt a kimutatást a telekkönyvi hivatalnál a birtoklevél (Gewöhrbrief, Gewöhr) után szedeti illetékekkel. A birtoklevél kiállításáért 17 kr.-t kellett fizetni, a birtoklevél díja maga 1 frt 30 kr. volt. 2 * 0 A törvényszék elé tartozó peres ügyekben szokásos illetékeket tizenhét évvel későbbről ismerjük, és ebben az 1750-ből származó kimutatásban már több tételre akadunk, amelyek egyes díjakat kimondottan mint bizonyos hatósági személyeknek vagy hivatalnokoknak járó illetékeket jelölnek meg. 1750. augusztus 25-én Mária Terézia közölte Eszterházy Ferenc gróf tárnokmesterrel, hogy a törvényszéki és más hiteles helyi kiadmányok illetékeire vonatkozó egységes díjszabást ki kell terjeszteni a szabad királyi városokra is, annál is inkább, mert a nevezett városok közigazgatásában ezen a téren sok visszaélés tapasztalható, de ettől eltekintve sem helyes, hogy majdnem annyiféle rendszert és mértéket követnek, mint ahány szabad királyi város van. A királynő felszólította a tárnokmestert, hogy a szabálytalanságok kiküszöbölése és az egymástól eltérő díjszabások egységes összehangolása érdekében a hatósága 240 U. o. Budai tan. jk. 1726. ápr. 16.
