Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: Zala vármegye levéltára : második, befejező közlemény / 172–195. o.

ZALA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 185 az 1786. évben a 3152. szám alatt kelt rendelés következtében történvén és azok az idő óta folyvást foglalkozván, a jelen időben, a midőn a közdolgok folytatása az előbbi században voltnál tízszeresen öregbült, hivatal jaikból el nem bocsáttathatnak, Valamint — mondják továbbá — a Karok és Rendek szoros kötelességeknek, az adózó nép feleslegesen ne terheltessék, ugy múlhatatlanul szükségesnek látják, hogy a költség kémélése színe alatt a közdolgok folytatására elkerülhetetlenül kívántató személyek ne kevesbbittessenek,"

77 Végül is 1844-ben a helytartótanács, a megye kitartó szándékát látván, hozzájárult ahhoz, hogy a levéltár személyzete a régi létszámában megtartassék.

78 Erre szükség is volt. Az idők folyamán az iratanyag nagyon felszaporodott, különösen a peres- és úrbéri iratok, ami újabb rendezést tett szükségessé, A megye főispáni helytartója már 1846-ban felhívta a megye közönségét, hogy a levéltári iratok rendezésének a folytatásáról gondoskodjék. A megye Háry Farkas előrehaladott korára való tekintettel, — már a 80-as években járt, — mellőzte az ősz levéltárnok megterhelését, ezért a rendezéssel Könczöl Ferenc és Farkas Endre táblabírákat bízta meg.

79 Ezzel a rendezéssel kapcsolatosan merül fel az első selejtezés gondolata. A megye a rendezés megkezdésérői szóló első jelentéssel foglalkozva, határozatában felvetette a selejtezés gondolatát. Megállapította, hogy a levéltár iratai közt olyanok is lehetnek, amelyek hasznavehetetlenek, vagy pedig olyanok, amelyek a jegyzőkönyvekben is fel vannak véve, tehát feleslegesek. Ezért a rendezéssel megbízott táblabíráknak azt az utasítást adja, hogy különítsék el a fontos, jelentőségteljes iratokat a „hasznavehetetlenek"-tői, mind a két csoportról készítsenek jegyzéket és azt jelentésükkel együtt terjesszék be a megyének."'

0 77 1840. jan. 20. kgy. ir. 52. sz. 78 1844. ápr, 15. kgy. ir. 1189. sz. 79 1846. nov, 9. kgy, ir, 4001, síz. 80 1847, febr. 22, kgy. ir. 711. sz. „Minthogy pedig a levéltár, mint a megye legdrágább kincse a legjobb rend mellett a legélénkebb felvigyázást is igényelné, emellett pedig, valamint abban a haza vagy e megye előbbi nevezetesebb körülményeiről világosságot deríthető több jeles régiségek találtathatnának, ugy más részről oly irományok is, melyek haszonvehetés nélkül csak helyet foglalják, léteznének: ugyan ezért... oda utasíttatnak, hogy az ott találandó j élességeket ugyan különös jegyzékbe foglalják, a haszonvehetetleneket pedig s különösen olyanokat, melyek a jegyzökönyvekben egyébiránt is feltaláltatnak, elkülönítvén, s összeírván, azok iránt is jelentésüket bemutassák."