Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: Zala vármegye levéltára : második, befejező közlemény / 172–195. o.
ZALA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 181 Az 1786-ig szóló anyagot a 3152. számú rendelet szerint dolgozza fel; a szerint csoportosítja s veszi fel elenehusokba, indexekbe. Az utána következő időből való anyagot a következőleg csoportosítja: admonitio, inquisitio és metalis. Ezeket külön fasciculálja és külön elenchusokban és indexekben dolgozza fel úgy, mint az 1786 előtti anyagot. A többit ekként osztályozza: reposítíonalis, processus summarius vei solemnis, civilis causa appellata, sed non revísa, civilis causa appellata, sed revísa. Ezeket már csak elenchusokba foglalja, de sem index personarum, sem index locorum nem készül. A levéltár pertárí részében kezelt peres anyagot, a folyamatban levő peres ügyeket külön csoportban, mint „acta procuratoría" kezeli. Itt is külön alcsoportokat alakít: polgári perek, bűnperek, tiszti perek és nemességí perek. Ezekről elenohus készül, amely iktatókönyvszerűen regestrálja az ügyeket. Az iratcsomók jelzésénél Háry a következő módot használja: a csoport neve felkerül az iratcsomó külsejére, a fasciculusok a csoport keretében római számmal folyamatosan számoztatnak, az iratok pedig arabs számokkal jelöltetnek. A sopronmegyei levéltárnoknak küldött eme részletes ismertetéshez mintegy 16-féle index és elenchus mintát mellékel Háry. Csaknem minden egyes csoportnak a feldolgozásához készül elenchus vagy index, amelyek közül a „juridíca acta" feldolgozásához szolgálók a rendeletnek megfelelőek, a „polítíca acta" elenchusai, illetve indexei közül a közgyűlési jegyzőkönyvek feldolgozásához használt index olyan, amint azt a már említett módon a közgyűlés 1790-ben megállapította, a többi pedig a „juridíca acta" feldolgozásához használatosak mintájára állíttatott egybe. A három vármegye levéltári rendezésének az elgondolása közül Ballá és Háry elgondolása alapjában megegyező. Az iratanyagnak juridíca és politica acta szerint való felosztása, a főcsoportoknak további kisebb csoportokra való elválasztása azonos elgondolású. A juridíca acta rendezési módjáról, amely rendeletileg szabályozva volt, csak annyit jegyzünk meg, hogy Háry Farkas e főcsoport feldolgozásánál tévesen járt el akkor, amikor az anyagot időrendileg kettéosztotta és főként, hogy azt két különböző elgondolás szerint dolgozta fel. Ezzel megbontotta az iratanyag rendszerének egységét olyannyira, hogy