Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.
170 FÖGLEIN ANTAL ifjúság kényszerhelyzetét, A decorum kedvéért meghonosították a tiszteletbeli (honorarius) állásokat, Ekkor találkozunk először a tiszteletbeli esküdttel, 96 valamint a tiszteletbeli aljegyzővel, 97 Akárhány, utóbb országos nevű közéleti férfiú e legalsóbbfokú hivatali állásban kezdte meg szolgálatát. II. József rendszerének bukása után visszatért az autonóm vármegye élete, A jegyzők is abbahagyták a régi iratok lajstromozását és csak a folyó ügyekkel foglalkoztak. Rövidesen a bürokratikus ügykezelés által sürgetve, a vármegyék egymásután állandó levéltárnok! állást szerveztek, s így a főjegyzőt mentesítették a levéltári munka alól. A levéltárnok! tisztség életbeléptetése után a jegyzői hivatal csak a folyó' közigazgatási és bírósági ügyek iratait kezelte. A XIX, század harmincas éveiben azonban már ettől a munkától is szabadulni akartak, A köz- és kisgyűlések, a polgári és büntető-, nemesi és úrbéri perek ülései évenként vagy 120-^-140 napot vettek igénybe, amelyeken a jegyzőknek jelen kellett lenníök. Ezekhez jött az árva- és gazdasági számadások átvizsgálása. De ott voltak még az egyes küldöttségek (bizottságok) ülései, ahol szintén mindig a jegyzők „vitték a tollat". Ugyancsak ők készítették a jegyzőkönyvekhez az indexet vagy repertóriumot is, A vármegyék tehát a jegyzők további tehermentesítésére megszervezték a ,,sornokí" (ma iktatói) állást, s ettől kezdve a jegyzők csak fogalmazói munkát végeztek. Közben a két aljegyző már kevésnek bizonyulván, ezt a tisztséget is szaporítani kezdték. Jött a harmadik aljegyző, Biharnak, Zemplénnek 1848-ban már négy, Pest vármegyének már öt aljegyzője volt. Az 1848/49-i szabadságharc szerencsétlen kimenetelével beköszöntött absolut rendszer elsöpörte a kiváltságos rend képviselőit a vármegye hivatalaiból. Eltűntek a főispán, az alispán, a táblabírák, a jegyzők, a szolgabírák és az 1850—54, közti ú, n. első provizórium, majd az állandósult, 1854—1860. közti absolutismus ideje alatt osztrák rendszerű hívatalnoksereg, élén a Komítats-Vorstanddal lepte el az évszázados székházat. A vármegyék jegy98 Zólyom vm.-ben 1782-ben. Jkv. 132. 87 U. o, 1786, évi jkv. 2380. ikt. sz.
