Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

166 FŐGLEIN ANTAL mentesítése céljából választották. Ezekből lettek a vice­nótáriusok, az aljegyzők. Hont vármegyében 1611-ben ta­láljuk az első aljegyzőt, évi 25 frt fizetéssel. 79 Turóc vár­megye aljegyzője 1619-ben a jegyzői fizetés felét kapta, 60 s ezt a főrendűek által fizetett 50, a birtokos nemesek által fizetett 25 és a kúrialisták által fizetett 20 dénárból fedez­ték. Az ítélőszék alkalmával ebédpénzt is kapott, Tren­csén vármegyében 1623-ban említtetik az aljegyző. 81 Zó­lyom vármegyében az aljegyző 1655-ben már tagja annak a közgyűlési bízottságnak, amely a követi utasítás kidol­gozásával bízatott meg. 82 A XVIII. században, mint Gömör vármegye 1746, évi szabályrendelete mondja, az aljegyző már nem helyettes, hanem segédje a jegyzőnek, aki nem­csak akkor működik, ha a jegyző nincs jelen. Ha jelen volt is a jegyző, az aljegyző segített a jegyzőkönyv veze­tésében, a végzések megfogalmazásában, az expeditióban és a jegyzőkönyv tisztázásában. 83 A XVIII, században az aljegyző a tisztújító székeken rendszeresen választott tisztviselő. A XVIII. sz.-ban megindult levéltárrendezésí munká­latok annyira megterhelik a főjegyzőket, hogy a helyzet hovatovább tarthatatlanná vált. A közigazgatási teendők gyarapodásával megszűnt a régi, patriarchális, ámbitusról való intézkedés, s helyette rendes hivataloskodás alakult ki, amely a tisztviselőt, de elsősorban a főjegyzőt és al­jegyzőt, akik az írásbeli munkát végezték, az íróasztalhoz kötötte. De a csekély fizetés nem állott arányban a vég­zett munkával és így a nemesség kezdett húzódozni e tisztség vállalásától, minthogy sokszor — és ez első sor­ban a főjegyzőre vonatkozott — anyagi károsodással járt. Üj tisztségre volt szükség, hogy a két jegyző terhén köny­nyítsenek. Ilyen értelemben írt fel Somogy vármegye főispánja és az első aljegyző mellé másodal jegyzői állás rendszere­sítésére kért engedélyt, A Helytartótanács, most kivétele­sen, nem okozott nehézséget, sőt pártolóan felsőbb helyre továbbította a főispán kérelmét 84 és a vármegye megkapta az engedélyt, hogy másodal jegyzői állást szervezhessen. 79 Hont vm. monogr, (Borovszky) 346. 80 Kolozsvári—Óvári IV, 1. 241. S1 Orsz, Ltár. nemz. múz. törzsany. 608, os, 82 Zólyom vm. jkv. No 16, 120, 83 Kolozsvári—Óvári II. 424. 84 Orsz. Ltár. Helytt. Miscell. íasc. 92. N° 14.

Next

/
Thumbnails
Contents