Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei notárius / 149–171. o.

154 FÖGLEIN ANTAL könyv ekkor már állandóan az ő gondozására és őrzésére volt bízva. A vármegye autonómiájának teljes kialakulása után ugyanis az alispán függetlenül a főispántól már nem ennek, hanem az „Universítas nobilíum"-nak nevében intézkedett és csak neki volt felelős, A főispán távollétében vagy főispán nem létében a vármegye közgyűlését is egybehívhatta és azon elnökölt. De rendszerint ő elnökölt az ítélőszóken is, amelyet gyakran havonként is tartottak.

2

* Most már az alispán kezéhez kerültek a legfelsőbb helyről jött rendeletek, királyi parancsok, nádori, országbírói leiratok; katonai parancsnokságok, szomszédos társhatóságok, városok, főurak átiratai, levelezései; megkeresések. Az ő kezébe tették le az országgyűlésről hazaérkezett vármegyei követek az ott leírt törvénycikkeket is.

20 Az alispán mindezen iratokat nemcsak átvette és bemutatta a legközelebbi gyűlésen vagy ítélőszéken, hanem azokat megtárgyalásuk után ismét magához vette és a saját levelesládájába helyezte. Ugyanide helyezte és itt Őrizte a a vármegye jegyzőkönyvét is. Mídőn azonban a gyakrabban megtartott gyűléseken és ítélőszékeken a bejegyzések is megszaporodtak és így a jegyző teendői is megnövekedtek, a jegyzőkönyv a jegyző kezére bízatott és ezután már nem az alispán, hanem a jegyző őrizte a saját ,,levelesládá"-jában, A jegyzőnek minden gyűlésre és ítélőszékre magával kellett vinnie a jegyzőkönyvet, minthogy szabály szerint minden gyűlés kezdetén az előző gyűlés jegyzőkönyvét fel kellett olvasnia. A gyűlések rendszerint több napon át tartottak. Ilyenkor a jegyző a jegyzőkönyvet magával vitte a szállására.

28 A gyűlésen mindenekelőtt jegyzékbe vette a jelenlevőket; de ezeknek nevét nem írta be a jegyzőkönyvbe, csak a hiányzókét, hozzátéve a bírságot, amelylyel az illetőket távolmaradásukért a vármegye sújtotta.

27 Az elnöklő főispán vagy alispán nevét csak a XVII., a többi jelenlevő tisztviselő és táblabíró nevét pedig csak a XVIII. század óta volt szokásos bejegyezni. A gyűlésen hozott határozatok, megkeresések, felterjesztések sürgősebbjeit még a gyűlés tartama alatt, esetleg a szállásán 34 L, Zólyom vm. legrégibb jegyzőkönyvét. — Illésy J, Kivonatok Liptó vm. XVI. 82, jkveiből. Tört, Tár. 1903, 253. 23 Ilyen XVI. sz. törvénygyűjteménye volt Liptó vármegyének is. Századok 1872. 523. 26 Kolozsvári—Óvári V. 1, 157, 27 L. Zólyom vm. első jkvét.