Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Seidl, Jacob: A levéltári igazgatás és a levéltári anyag védelme Ausztriában / 136–148. o.
A LEVÉLTÁRI IGAZGATÁS AUSZTRIÁBAN 141 államban az egyes hatóságok meghatározott szabályos időközökben adják át a levéltáraknak irataikat, Ausztriában egyes kivételektől eltekintve (főként a nagyobb jelentőségű oklevelek, amelyek azonnal a levéltárakban helyezendők el) erre rendesen csak akkor kerül sor, amikor már a helyhiány kényszeríti rá a hatóságokat. Annál fontosabb tehát, hogy a levéltárak az egyes hatóságok selejtezésébe beleszólhassanak. Hosszas fáradozás után végre sikerült is az ,,Archívreferat"-nak s részben már jogelődjeinek is elérnie, hogy az egyes minisztériumok a saját hatáskörükben utasították alantas hatóságaikat, hogy irataik selejtezését csak az illetékes levéltár közreműködésével vihetik keresztül. A régi Ausztria levéltárügyi igazgatásának központi írányszerve, az egykori „ Archivrat" 7 kezdte volt még meg a különböző hatóságoknál található, de szakszerű kezelésben nem részesülő levéltári állagoknak a nyilvántartásba vételét. Az „ Archivreferat" ezt a munkát is folytatja, súlyt helyezve arra, hogy az elhelyezés és kezelés tekintetében netán fennálló fogyatékosságok mielőbb kíküszöböltessenek. Hogy ma a közlevéltárak legnagyobb részénél az anyag használatának korhatára egészen 1894 december 31 -íg van kiterjesztve, ez ugyancsak az ,, Archivreferat" és jogelődjeinek érdeme. De nemcsak a közhatóságok levél- és irattáraira terjedt ki az ,, Archivreferat" figyelme. Eredménnyel fáradozott a háborús évek és az összeomlást követő első esztendők folyamán nagy számban működött különféle gazdasági központok kimagasló történeti értéket képviselő levéltáraínak biztonságba helyezésén is, amelyek végül is a Staatsarchiv des Innern u, der Justiz gondozásába kerültek s ugyancsak sikerült megóvnia a feloszlatott politikai pártok levéltárait is a megsemmisítéstől. A légvédelmi óvintézkedések keretében végrehajtott lomeltakarításokkal kapcsolatban is gondja volt rá, hogy annak levéltári értékek áldozatul ne essenek és e gondosságának volt köszönhető többek közt egy egészen ismeretlen városi levéltár felfedezése, Különben pedig éppen ez idő szerint beható tárgyalásokat folytat a levéltáraknak a tűz és légi támadás ellenében való megvédéséről. 8 7 V. ö, L. Groß a 2, jegyzetben i. h. 170, és 177. 1. 8 V, ö. H. Burkára: „Die Frage des Luftschutzes f. Archíve u. Akteien", Archiv, Zeitschrift 44. köt, 172, s köv. 1, és F. Zernik: Über den Einfluß von Gaskampfstoffen auf Archivalien, u, o. 181. s köv. 1,