Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme / 105–135. o.
116 JÁNOSSY DÉNES ban impulzust, a helyi akadályok leküzdésére pedig támogatást találjon. Mielőtt a szóbanforgó -problémák összefoglalására térnénk át, a következőkben főbb vonásokban ismertetjük azokat az intézkedéseket, amelyeket egyes, a levéltárügyben a fejlettség magasabb fokán álló nyugati államokban a nem állami levéltárak védelmére tettek, hogy a külföldi tapasztalatok ismerete alapján keressük azokat a módozatokat, amelyek hazai problémáink megoldására alkalmasnak látszanak. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában 18 a magánosok iratainak bizonyos irányú védelme Mária Terézia idejére nyúlik vissza, aki 1749, aug, 12-én kiadott edíktumában a. közhivatalt viselt egyének írásos hagyatékára — akár hivatalos iratok voltak azok, akár egyéb olyan irományok,, amelyek az állam szempontjából értékesek — az állam elővételi jogát állapította meg, ha árverés alá kerültek. Ezen edíktum kiadása nem ok nélkül esett össze a bécsi állami levéltár felállításával, melynek első levéltárnoka,, Anton Taulow v, Rosenthal ezen ediktumhoz az ösztönzést adta, E szerény kezdetnek azonban a jozefinizmus multat kevéssé értékelő áramlata hamarosan véget vetett és a feloszlatott kolostorok levéltárait az enyészetnek martalékul dobta. Azonban a XIX, század elején jelentkező romanticizmus szellemi irányának hatása alatt a múlt emlékei iránti érdeklődés a levéltárak megbecsülését is maga után vonta. Ekkor Hormayr, a bécsi állami levéltár igazgatója, mozgalmat indított a feloszlatott rendek okleveleinek megmentésére, sőt 1812-ben a tartományi kormányok útján a koronatartományok összes városaihoz és községeihez felszólítást intézett, hogy készítsenek középkori okleveleikről repertóriumot és bocsássák azt az állami levéltár rendelkezésére. Ezek alapján az eredeti okleveleket az állami levéltárba bekérni, róluk másolatot készíttetni óhajtott, hogy majdan e másolatgyüjteményt a családi levéltárak okleveles anyagának másolataival kiegészítve egy hatalmas központi diplomatáríum felállítását valósíthassa meg. 18 V, ö. Gross Lothar „Zur Geschichte des Archivschutzes in. Österreich" című kitűnő tanulmányát, Archívalísche Zeitschrift, München, 1934, III. Folge, 9—11. Bd. 159—182. Utalunk továbbá e kötetben Jacob Seídl tanulmányára.
