Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme / 105–135. o.
NEM ÁLLAMI LEVÉLTÁRAINK VÉDELME nj ágára, tehát az egyháziakon kívül, a többi nem állami levéltárra is kiterjedő törvényes rendelkezések követik, melyek e pusztulásnak indult levéltárak teljes megsemmisülésének gátat vetnek. Ezek után már most tekintsünk körül Csonkamagyarország területén és állapítsuk meg annak a nem állami levéltárvédelemnek mérlegét, mely az autonómiák önkéntes akcióinak eddigi értékes eredménye 0 és amelynek megállapítására a magyar levéltárügy fontos problémáinak (jelesül a levéltárvédelemnek és felügyeletnek) még függőben levő, az ország összes nem állami levéltáraira is kiterjedő általános rendezése előtt talán nem lesz minden érdek nélkül való. Az önkéntes akció szükségességének felismerésében és megvalósításában Sopron vármegye alispánját, GévayWolff Károlyt és főlevéltárosát, Sümeghy Dezsőt illeti meg mindenekelőtt az elismerés. Miután az 1920—21 években végrehajtott kényszerköltözés a vármegyei levéltár anyagában helyrehozhatatlan károkat okozott, szükségesnek látszott, hogy a levéltár újrafelállításán kívül figyelmüket a vármegye területén még el nem pusztult községi, társulati és családi levéltárakra is kiterjesszék, hogy azoknak a tulajdonjog fenntartása mellett a vármegyei levéltárba való beszállításával a vármegyei levéltár elpusztult részeiért ellenértéket szerezzenek, illetve a , megye történetére nézve még fellelhető forrásokat az enyészettől megmentsék. Ezen szempontok által vezéreltetve a vármegye alispánja még 1927-ben 10 körrendelettel fordult a községek elöljáróságaihoz, hogy úgy az őrizetük alatt álló községi iratokról, mint pedig a község területén feltalálható társulati, családi levelesládákról a vármegye részére kimutatást készítsenek. Ez az érdemes intézkedés igen biztató eredménnyel járt. A községi kimutatások minden hiányuk ellenére is lehetővé tették, hogy a vármegye egyes lappangó levéltárak létezéséről tudomást szerezhessen. Természetesen ez még nem jelentette azt, hogy a vármegyei levéltárak kataszterét sikerült volna összeállítani, mert annak a hellyel-közzel megnyilvánuló bizalmatlanság út9 A következőkben ismertetett adatok az egyes vármegyék főlevéltárosaitól a Levéltári Közlemények szerkesztőjének körkérdésére beérkezett válaszlevelekből származnak. 10 Sopron várm. alispánja, Sopron, 1927. jún. 7. 8100. sz.
