Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Mijateff, Peter: Török iratok Bulgáriában / 99–104. o.

TÖRÖK IRATOK BULGÁRIÁBAN 103 szültek, magukban foglalják a várparancsnok feladatait előíró kormányparancsokat, a vár és a hozzátartozó tartomány védelmének szervezetét s a parancsnokok beszámolóit s tájékoztatnak arról, hogy a kérdéses várban hány ember, mennyi állat, élelem és hadianyag volt elhelyezhető, s hogy az adott esetekben éppen miben volt hiány. Más faja a Nemzeti Könyvtár defteréinek az emlákdefterleri-nek nevezettek. Ezek leginkább bolgár földön lévő ingatlan birtokokra vonatkoznak. Alakjukra nézve hasonlítanak az előbbiekhez, de rendesen csak 2—10 lapból állnak — bár vannak nagyobbak is — s az oldalak nincsenek teleírva szöveggel. Ezek a defterek kétségtelenül már későbbi korból, a XIX. sz. közepéről származnak, sőt vannak köztük Bulgária felszabadulása idejéből valók is. Harmadik faja defterjeinknek a niifüs defterleri, ezek száma azonban kevés. Egyesek ezek közül is tartalmaznak nem bolgár népekről és földekről szóló adatokat. Az egyes török íratok mennyisége, miként már említettem, a Nemzeti Könyvtárban lényegesen nagyobb a defterekénél. Minthogy ezek jóformán még érintetlenül hevernek, tartalmukról és forrásértékükről alig vannak tapasztalataink. Futólagos betekintésre is megállapítható, hogy nagy számmal vannak köztük beratok, fermanok, bujrulduk, tapuk, nyugták, hödzetek, takrírik, sürgönyök, tezkerek, stb., a XVII. sz.-tól egészen a XX. sz. elejéig. Olvashatóan és világos stílusban, különböző színű tintával (fekete, piros, kék, arany) vannak írva, A fermanokon és beratokon kb. 15 szultánnak a tugráját találjuk, kezdve I. Achmed szultánéval (1603—1616), Sok fermannak és beratnak a tugrája különböző színű tintával művésziesen van kidolgozva. E beratokat és fermanokat, melyek száma elég tekintélyesnek látszik, Konstantinápolyban, Drínápolyban és más városokban bocsátották ki az ozmán birodalom különböző tartományaiban működő hivatalnokokhoz. Tartalmuk igen változatos s hosszméretük 50 cm-től 3 m-ig, szélességük pedig 40 cm-től 70 cm-ig váltakozik. Az íratok alapanyaga zöld vagy fehér selyem, vagy közönséges vászon. Érdekessé teszi őket a rajtuk lévő sok pecsét is. Az iratok között számos olyan is van, melyek balkáni és más európai államot érintenek, Megemlítek néhányat, amelyek Magyarországra vonatkoznak. Egy 1137-ből (1723) származó irat Rákóczi fiának és embereinek Rodostóban lévő lakásáról szól. Egy másik irat 1130-ból (1717) felsorolja Rákóczi drínápolyi palotájának bebútorozási költse-