Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

78 DR, KLEIN GÁSPÁR szempontok szerinti tartalmi felosztás és csoportosítás tűnik ki. Az iratok keresése a mutatókban kissé körülményes volt

14 s ma már e szerint nehezen tudnánk eligazodni, de az akkori időknek és igényeknek megfelelhetett, mert a megye nemcsak helyeselte az eljárást, hanem a jövőre nézve is ezt a módszert tartotta követendőnek s a főjegyző évi sali ári urnát még évi 100 forinttal növelte. Tudjuk, hogy ebben az időben nemcsak hivatalos közegnek vagy közegeknek, de magánfeleknek is adtak ki okmányokat a levéltárból. így pl. Szathmáry Király György országgyűlési követ 23 címből álló, illetőleg 23 különféle természetű írat átvételéről kiállított elismervényt adott 1751. április 4-én a levéltárnak.

15 (Arról nem történik említés, hogy ezek az iratok visszakerültek-e, de valószínűleg nem, mert ellenkező esetben az elismervény nem maradt volna továbbra is a levéltárban.) A fenti rendezést fígyelembevéve, láthatjuk, hogy a megye a visszatartott armálísokat is a levéltárban helyezte el, ahol érkezési sorrendben számozva kezelték őket. A beosztásból arról is meggyőződhetünk, hogy a levéltár állaga ekkor is eléggé szegényes volt s nem későbbi tűznek, vagy egyéb elemi csapásnak tudható be, hogy a levéltárnak az anyaga ma nem gazdagabb. Az 1278. évszámra vonatkozólag meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez téves; a tévedés helytelen olvasás következtében állt elő, mert a legrégibb írat nem 1278-ból, hanem 1270-ből való s ezt a tévedést később a regesztrálás alkalmával a valóságnak megfelelően 1270-re helyesbítették. Mária Terézia, mint tudjuk, 1752. április 28-án a főispánok részére szolgálati utasítást adott s ennek 5, pontjában, minthogy a törvényhatósági önkormányzatok a kormányzati, bírósági és közigazgatási szervezet fokozatos kiépülésével a közigazgatási munkakörben az állammal szoros kapcsolatba kerültek és így önkormányzati életük és tevékenységük a központi főhatóságok rendelkező és ellenőrző jogkörébe mindinkább áttolódott, az 1729. évi 25. t,-cikk rendelkezéseinek végrehajtását a főispánok szorgalmas ellenőrzésére bízta, s megtoldotta azzal a rendelkezéssel, hogy amennyiben a levéltárak rendetlen és ren14 Itaque requírere volens quaesitam rem ín alterutro specificatorum índicum exquirendam habet et inde pro ratíone quaesítae rei cum adminiculo praededucti specífici índícis ad protocolla, vei capsas invíatur, U. ott, 15 Pol, Mand. Mat, V. fasc. I, 290.