Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Bendefy László: Julianus útleírásának kézirati példányai / 298–301. o.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Julianus útleírásának kézirat! példányai. Julíanus barát első nagymagyarországi utazásának leírását Ríchardus jegyzőkönyve őrizte meg számunkra. Eddig abban a hitben éltünk, hogy ezt a nevezetes leírást egyedül a vatikáni levéltár ,,Líber censuum"-aínak egyik kötete tartalmazza, Julíanus utazásának 700 éves fordulója alkalmából a hős barát személyével és két útjávaL foglalkozva, meg kellett vonnom Julíanus útvonalát s ebben a munkában igen nagy nehézséget okozott az a körülmény, hogy egyes helynevek a leírás különféle nyomtatott kiadásaiban más és más alakban szerepelnek. 1 Összehasonlítottam a Deseríczky-, Theíner- és Fejérpataky-félekiadások latin szövegét, melyet kiadóik kéziratból kimásolva tettek közzé. Az összehasonlítás arra a megállapításra vezetett, hogy az előbbi és a két utóbbi kiadás szövegei között tapasztalt lényeges, értelemzavaró eltérések száma meghaladja a harmincat, az összes eltérések száma pedig kétszázon felül jár. Ez a tapasztalat arra a meggondolásra vezetett, hogy az útleírásnak több példánya maradhatott fenn és a különböző szövegkiadók kezébe a jegyzőkönyvnek más-más változata kerülhetett, Az útleírás kiadásai a következők: Jos, Inn, Desericius (Deseríczky): De ínítíLs ac maioribus Hung. commentarií. Budae, 1748. — Pray: Annales veteres Hunorum, Avarum et Hungarorum. 1761. — Bél András: Solemnía Magístrorum philosophíae et artium credandorum in diem Jovis h. e, D. III. martíí índícít atque ad ea concelebranda invitat ord, phíl. Decantis Car. Andr. Bel, Liusiae, 1763. — Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé. IV, 1, 50—57, — Endlicher: Rerum Hung, Mon. Arpadíana. San-Gallí, 1849, — Theiner A.: Vetera Mon. Hist, Hung. Tom. I, Romae, 1859, — Szabó Károly: Magyarorsz. tört, forrásai. Bpast, 1861. II. füz. — Fejérpaíaky L. (Fraknói összehasonlítása): A magy, honf, kútfői. Bpe>st r 1900, — Ezek közül kézirat alapján csak a Deseríczky-, Theíner- és Fej érpataky-kí adások készültek, a többiek ezek valamelyikéből meríttettek.
