Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Klein Gáspár: Schiaparelli, Luigi: Note paleografiche e diplomatiche. Firenze, 1929. / 295–297. o.

ISMERTETÉSEK 295 az anyag egy részét el kell ejteniök és a felelősséget, hogy szakértelemmel és lelkiismeretesen rostálnak. Ezeket a nehézségeket Posner iparkodik legyőzni, érdemes kiadásai nak technikáját közelebbről megismerni, Az egy tárgyra vonatkozó iratokat együtt közli, természetesen csak a leg­szorosabban összetartozóakat. Közöl már másutt kiadott iratokat is, hogy a teljesség és a tartalmi egység követel­ményének eleget tegyen, hivatkozik továbbá a tárggyal ösz­szefüggő egyéb másutt, részint az Acta Borussica korábbi köteteiben kiadott iratokra is, A jegyzetekben utal a tárgy­gyal Összefüggő egyéb helyekre, egy-két tárgyi magyará­zattal is szolgál, de a személyekre és intézményekre vo­natkozó összefüggő és részletes felvilágosítást az index ke­retében adja meg. Ennek kettős haszna van. Egyrészt nem kell minden egyes előfordulásnál külön utalnia, másrészt rendkívül hasznos és tanulságos összefoglalásokra nyílik alkalma, amelyekben egy-egy személy életrajzi adatait, egy-egy intézmény fejlődésének fontosabb fázisait lexikon­cikkekhez hasonlóan bocsátja az olvasó rendelkezésére. Az egyes iratok előtt a tárgy rövid meghatározása, az idő megjelölése, a levéltári jelzet, esetleg korábbi kiadás fel­tüntetése után áttekinthető pontokban tájékoztat a tarta­lomról. Megfelelő áthidalásokkal rövid összefoglalását nyújtja a kérdéses témának, amit a jellemző helyek szó­szerinti visszaadásával élénkít. így próbálja az íratok szinte végnélkül! mennyiségéből származó problémát meg­oldani. Természetes, hogy az ilyen tartalmi összevonások­kal nem tudja a speciális kérdések kutatójában eloltani a kétséget, hogy esetleg éppen olyan valamit hagyott el, ami az ő számára különösen fontos lett volna. Ezen a ponton fordul meg az újkori forráskiadások jogosultságának kér­dése. Bármennyire segítik is a kiadások a kutatót, ha lelki­ismeretes munkát akar végezni, kénytelen magukhoz az eredeti iratokhoz fordulni. Dr. Ember Győző. Schíapareílí, Luígí: Note paleografíche e diploma ti che. Firenze. 1929, 8° 28 + 2 tábla. A szerző ezen értekezése tulaj donképen az Archívío Storico Italiano Serie VII. Vol. XI, 1, [1929) számában ugyanezen címen megjelent értekezésének a különlenyo­mata s négy egymástól különálló értekezésnek könyvszerű kiadása. Ezen értekezések közül három: 1. La legatura tz. 2. La legatura cí és 3. Influenza della scrittura beneven-

Next

/
Thumbnails
Contents