Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16–19. században. Budapest, 1933. Torday Lajos: A megyei polgári peres eljárás a 16–19. században. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából, 1–2.) Budapest, 1933. / 289–293. o.

292 ISMERTETÉSEK a pertesten kívüli többi alkotóelemeit is gondosan megismertetik (így az első perszakból az actiót, idézőlevelet, admonítíót stb., a második perszakból a különböző okleveles bizonyítékokat, ínquisítiós jegyzőkönyveket, helyszíni és szakértői szemrevételeket stb., végül a harmadikból az executióról szóló jelentéseket, testímoníalísokat, a fellebbezéssel együtt járó hivatalos levelezéseket stb. stb.). A fentiekben foglaltuk össze azokat, amiket e két értekezés legfontosabb fejezeteiről, kitűzött szempontunkból, elmondandóknak gondoltunk. Nem terjeszkedhetvén már ki: az ú. n. szóbeli (sommás) perekről s az alispáni és szolgabírói ítélőszékekről szóló részek ismertetésére, csak röviden utalunk még egyszer arra, hogy szerzők az általuk fáradságos munkával összegyűjtött terjedelmes és többirányú anyagot helyesen öntötték formába. Jól egybeforrasztott és jól tagolt tanulmányaikban egyébként tárgyi szempontból sem találtunk semmi komoly kifogásolni valót. Lehetséges megjegyzéseink legfeljebb az egészet nem érintő részletkérdésekre vonatkoznak, így említjük pl., hogy a büntetőigazságszolgáltatásról Meznerics által előadottakat talán ki lehetett volna még egészíteni egy — elismerjük, igen ritkán mutatkozó — vonással: azon esetek érintésével, amikor a megyei sedria „qua delegatum Forum" (,,velut benigne delegatum Judicium") jár el (a Gausarum Regalium Director felperessége mellett) pl. pénzhamisítók elleni perekben. Ugyanígy szerettük volna, ha a kegyelmi úton felterjesztett ügyek Bécsbe küldésének s a megyéhez való visszaérkezésének stb. hivatalos lebonyolításáról szerző kissé részletesebben szólott volna s mellékesen megemlítjük, hogy a Szirmay alapján idézett Lipót-féle (1694. évi) első országos ügyvédi rendtartás („Statútum per Advocatos .., observandum") valóban létezik (:Orsz. Lelvéltár, m. kir. udv. kanc, Conc, Exp. 1694. Oct. N° 82.) s hogy az 1723, évi 32. te. 6, §-a nem pupillárís ügyekre, hanem valóban a causae pauperum-ra vonatkozik stb, Torday munkájával kapcsolatban szintén csak ilyenféle, a lényegbe nem vágó s az egész értekezés szempontjából jelentőséggel nem bíró dolgok tekintetében tehetnénk észrevételeket, pl. hogy szerettük volna, ha a közbenszóló ítéletek hozatalának módjára is kitért volna, hogy az 1723. évi 45. tc.-ben szereplő Archívum Regní rendeltetése nem a mondott oklevelek tárolása volt s hogy a Túróc m. 1560. évi statútumából vett adat (107. 1.), helyesebben a citált dátum bizonyára elírás, hiszen Kitonich 1560, körül született. Nenx