Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bakács István János: Siemienski, Joseph: Guide des Archives de Pologne. I. Archives de la Pologne ancienne. Varsovie, 1933. / 281–283. o.

ISMERTETÉSEK 281 lehetőségektől függ. Legfontosabb az iratanyagok megőrzésénél, hogy a levéltár száraz, szellős, világos és egyenletesen meleg helyen legyen. Itt még felemlíti mindazon módokat is, amelyek révén a levéltár állaga gyarapodhatík. Mellékletként a vezetése alatt álló levéltárban végzett rendezési munkák néhány rövid összefoglalását adja s végül a fontosabb levéltári terminus technikusoknak meghatározásait kapjuk. A munkát gondosan szerkesztett index zárja be, Dr. Bottló Béla. Síemíenskí, Joseph: Guide des Archíves de Pologne. I. Archives de la Pologne ancienne. Varsovie 1933. 8° 120 1. + egy tábla. A lengyel történelem nem egy államnak, hanem egy nemzetnek s területnek történelme. A lengyel levéltáraknak tehát nemcsak az önálló lengyel állam iratait kell tartalmazniuk, hanem mindazokat az iratokat, amelyek valamiképen a lengyel nemzetre s földre vonatkoznak. A lengyel levéltárak integráns része az orosz és porosz kormányhatóságoknak mindazok az iratai, amelyek a felosztás korából a lengyel földdel kapcsolatban vannak. A levéltárak anyaga — S. szerint — nem más, mint a különböző kormányszervek iratainak gyűjteménye. Mindazok a kormányszervek, amelyeknek működése a lengyel területre vonatkozott, lengyel kormányszerveknek tekinthetők s így irattáraiknak a lengyel levéltárakba kellene kerülníök, Á felosztás korában (1795—1918) a lengyel terület kormányzása tekintetében tizenöt korszakot kell megkülönböztetnünk s mindegyik korszaknak megvan a maga hivatalszervezete. A lengyel levéltári anyag sokrétűségéhez járul még az is, hogy a 11 állami levéltáron kívül (amelyeknek ismertetése ép S. tollából folyóiratunk 1930. évfolyamában jelent meg) a kormányhatósági íratok előkelő lengyel családok (Czartoryski, Radziwill, Krasinskí, Potocki) múzeumaiban, a jelenlegi Lengyelország területén kívül eső s hajdan a lengyel földterülethez tartozó városok (Danzig, Kiew) levéltáraiban, azután a moszkvai igazságügyi levéltárban s más kisebb gyűjteményekben találhatók meg. Aki tehát lengyel történelemmel kíván foglalkozni, mindezeknek a múzeumoknak, levéltáraknak leltárait át kell forgatnia, ami természetszerűleg igen terhes és hálátlan feladat.