Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fára József: Zala vármegye levéltára : első közlemény / 216–232. o.

ZALA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 219 Ugyancsak az 1651. évi június 29-íki közgyűlés Pölöskei Eördögh István másodalíspánt és Mankóbükí Horváth Ferenc jegyzőt

13 küldi ki, hogy a megye elhalt jegyzőjének, Darás Istvánnak

14 az özvegyétől a sopronmegyei Völcsej községben vegyék át a megyét illető iratokat és jegyzőkönyveket. Tehát a XVI. és XVII. században a jegyzők voltak a megye iratainak letéteményesei, akik nemcsak kezelték azokat, hanem házukban vagy lakásukon azok elhelyezéséről is gondoskodtak, Ez már azért is szükséges volt, mert Zala megyének ebben az időben kimondott székhelye nem volt, sőt a török hódoltság következtében 1622—1689-ig közgyűléseit is a vármegye területén kívül eső helyen, legtöbbnyíre a vasmegyei Körmenden tartotta s így székháza sem lehetett, ahol levéltárát elhelyezhette volna. Az iratait tehát a jegyzők őrizetére bízta, sőt a közgyűlési iratok egyik, 1692. évről való csomójában lévő s az íratok rendezése idejéből, a XVIIIL század végéről származó megjegyzés szerint az iratokat a megyei rendek a táborozások alkalmával maglikkal hordozták. Valószínű, hogy ez csak a rendezést végző feltevése, mert, láttuk, a jegyzők a saját házuknál őrizték a megye iratait. 1649-ből maradt ugyan fenn egy adat arra nézve, hogy az alispánok is őrizték maguknál a megye iratait, ami az 1298: 48. tc.-kel lehet összefüggésben, 1648-ban a megye egyik alispánja, Perneszi Ferenc, 27 évi alispánkodás után tisztjétől megválván, magával vitte Somogy megye iratait is, mert az 1649, szeptember 7-én tartott megyei közgyűlés (Zala és Somogy egyesített megyék közgyűlése) azo-. kat visszaköveteli.

15 Ez az eset is a mellett szól, hogy a jegyző őrizete alatt állott a megye levéltára, mert a megye a vasvári káptalan prépostja mellett ép a megye jegyzőjét, Darás Istvánt bízta meg az iratok visszaszerzésével. A török hódoltság és a kuruc háborúk elmultával ez a helyzet megváltozik. Elsősorban is az 1729. évi 25, tör13 Mankóbüki Horváth Ferenc jegyző 1651—1662. 14 Darás István jegyző 1640—1651, 15 1649, szept, 7, kgy. jkv, 1077, 1078, „Medio Francisci Tolnai Praepositi Castriferrei Capituli et Magistri Stephani Darás Prothonotarii Comitatus interea admonendus Dominus Franciscus Perneszy alias per Annos 27 Vicecomes Zaladiensís Comitatuum nomine Domini Supremi Comiti® et Unlversitatís Domínorum magnatum et nobilíum eorundem comitatuum super restítutione privilegiorum et isígilli Comitatus Simighíensis et impressorum Artículorum a tot annibus ipsius deventorum et per ipsum detentorum."