Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában / 158–170. o.
A VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRAK MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN 163 nagy terjedelmű; legfeljebb néhány régi constítutio-másolatról és néhány régi székely lustra-könyvről lehet szó, 31 amelyekből néhányat röviddel előbb O'Donell gróf mutatott be a királynőnek; ezenkívül még néhány perirat és guberniumí rendeletgyüjtemény az egész levéltári anyag. Ha tehát csak a biztosabb elhelyezés a fontos, minek ehhez a nagyobb helyiség és így a nagy költség? S eddig az íratok kezelésére jó volt a szék nótáriusa. Megmarad-e a királynő az új tisztviselő, a regístrator alkalmaztatása mellett? Meg kellene kérdezni a Guberniumot is, hogy vájjon mi dolga lesz majd ennek a registratornak? Egyáltalán hány fasciculus irata van a székely nemzetnek és külön mennyi Udvarhely széknek? Mária Terézia igen röviden végzett a kancellária felterjesztésével. ,,Es hat bei meiner Anordnung zu verbleiben" — volt a felelet. De hogy valamiben mégis engedjen, hozzá tette, hogy legfeljebb kérdezzék még meg a Guberniumot is. A Gubernium óvatos volt és nem nyilatkozott; de beküldte Udvarhely-szék 1769, márc. 6-i jelentését, amely szerint a széknek összesen vagy ötszáz csomónyí irata van és így, mondja a szék, talán felesleges egy új tisztviselő; hiszen eddig a szék két nótáriusa kezelte az iratokat és most, hogy a folytonos tábla felállíttatott, még külön írnokot is kaptak maguk mellé. Ez a három tisztviselő elegendő lesz az iratok kezelésére, De ha a királynőnek úgy tetszik, neveztesse ki az új tisztviselőt, a registratort. E jelentés alapján a Kancellária nem javasolta a királynőnek az új tisztviselő alkalmaztatását, mert, mint mondta, ennek az lenne a következménye, hogy a többi folytonos tábla is külön registratort kérne. Az egymástól eltérő jelentések felingerelték a királynőt. Tisztán akart látni: tényleg annyi-e az irat és tényleg szükséges-e az új tisztviselő? De nemcsak Udvarhely-szék, hanem a többi erdélyi törvényhatóság levéltáraira is kíváncsi volt. Jelentést kívánt tehát, hogyan, milyen rendben kezeltetnek az erdélyi hatóságok iratai és lajstromozottak-e? mily régiek ezen íratok? vannak-e közöttük régi eredeti oklevelek és a folytonos táblák jegyzőinek van-e 31 Tehát már ekkor hiányos volt a székely nemzet levéltára. L. Barabás Domokos: Oklevelek Erdély történetéhez Udvarhely m. levéltárából. Tört, Tár: 1889: 119, 354. 11*