Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

116 DR. KLEIN GÁSPÁR fogalmazványokat az Országos Levéltárba szállíttatta,

186 de ezek 1933-ban visszakerültek. Az 1933. évben a megye költségvetésébe 500 pengő levéltári általányt vett fel s ezt az összeget azóta is minden évben beállította, Igaz ugyan, hogy ezen összegből eddig csak az elmaradt anyakönyvi másodpéldányok beköttetésének a költségeit kellett fedezni, később azonban nem lesz akadálya, hogy a levéltári általánymás célt szolgáljon, A levéltár személyzetében beállott változásokról szólva megemlíthetjük, hogy Kim Ábrahám lemondásával a levéltári teendőket Czakó István levéltári segéd látta el, míg 1888. május 19-én a főispán Czékus Zoltán alispáni iktatót nevezte ki ideiglenes minőségben főlevéltárnokká, olyan feltétel alatt, hogy az előírt képesítést egy év alatt megszerzi.

187 Czékus Zoltán után 1903-ban Dr. Magasházy Béla lett a főlevéltárnok, az allevéltárnokok sorában pedig Papp Gyula után (1902—1905) Simon János következett. Papp Gyula 1905. októberében meghalt s halála után, hogy a törvénytelen főispán az állást ne tölthesse be, pályázatot nem hirdettek, hanem 3 korona napidíjjal alkalmazta a megye Simon Jánost, ki aztán tényleg allevéltárnokis lett, Simon János nógrádi főlevéltárnokká történt kínevezése után 1909-ben Szűcs Béla lett az allevéltárnok, ki Borsod megye utolsó allevéltárnoka volt, A vármegyének a sok megpróbáltatás és viszontagság után megmaradt és átmentett iratanyaga ma a következő: Proiocolla, Jegyzőkönyvek 1577 végétől, igazában 1578-tól 1923-ig. Eleinte több évfolyamot vontak össze a kötetekben, melyek 1785-ig 1—46. jelzetet viselnek. 1786tól 1789-ig megvan a kötet-jelzet is, de már az évszám a fontos, 1789 után már csak az év, a jegyzőkönyvi lapok helyett pedig a közgyűlési határozatok számai nyújtják a jelzetet, bár a kötetekben lapszámozás is van, A jegyzőkönyvekhez mutatók is vannak, Az 1790. év188 603 kgy. 17665. aí. 1926. így kellett határoznunk, mert vármegyénk levéltárában a jegyzőkönyvi töredékek az azokból készített hiteles jegyzőkönyvek mellett az 1569. évtől kezdve külön is őriztetnek, pedig ezen töredékek a meglevő hiteles jegyzőkönyvek: mellett nem használtatnak. Miután itteni további őrzésük ennélfogva felesleges', átadhatók az Országos Levéltárnak. Az Országos Levéltár a jelzett töredékeket, miután azok nagy értékekkel bírnak, a tudomány érdekében szívesen helyezi el, sőt még a szállítási költségüket is viseli. Az Országos Levéltárban való elhelyezés következtében levéltárunkban annyi hely szabadul fel, hogy sikerülni fog, ottan körülbelül 14 m

3 más fontos iratokat elhelyezni. 187 97 kgy. 1888.