Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.

A REGÉC-SÁROSPATAKI URADALOM LEVÉLTÁRA 7 abból a korból, amely a magyarság gazdasági életében sorsdöntő volt. Trautsohn Donát Lipót herceg a török hódoltság másfélszáz éve és a Rákóczi felkelés után vette át az uradalmakat, olyan időben, amikor a háborús állapotok még erősen éreztették hatásukat. Habár az uradalom a hódoltság területén kívül is esett, a háborús viszonyok, különösen pedig a felkelések terhei annál súlyosabban nehezedtek a jobbágyság vállaira- Gondoljunk csak arra, hogy a Rákóczi-felkelés anyagi terheit ép Rákóczi Ferenc uradalmainak jobbágysága víselte.

4a Nem csoda tehát — amit a két uradalom XVIIL század elejéről származó összeírásai mutatnak, — hogy ebben az időben az üres, elhagyott jobbágytelkek és az elidegenedett jobbágyok száma nagy volt. A békésebb idők beköszöntével az uradalmakat valósággal újjá kellett alapítani, be kellett népesíteni. A földesurak — a Trautsohnok is — mindenütt arra törekedtek, hogy minél jövedelmezőbbé tegyék uradalmaikat. A XVIIL század magasabb életígényei magasabb jövedelmet kívántak, ezt azonban csak befektetésekkel, céltudatos munkával s gazdasági intézkedésekkel lehetett elérni, A pataki levéltár ezeknek a törekvéseknek is hű rajzát adja. A hercegeknek és a tisztviselőknek egymásközti levelezéséből megfigyelhetjük az iránytadó princípiumokat és a megvalósítás útjában álló akadályokat. Megtudjuk azt is, hogy Trautsohn Jánosnak azért kellett uradalmaiból minél nagyobb hasznot kisajtolnia, hogy nyomasztó adósságaitól megszabadulhasson,

5 A kettős uradalom legjelentősebb jövedelmi forrása a hegyaljai szőlőterület volt. A magyar borkivitel XVIIL századi történetét tehát levéltárunk tüzetes ismerete nélkül csak hézagosan lehetne megírni. Minthogy a magyar bor külföldi piacát a XVIIL században kezdte elveszteni, a levelezésekből az a küzdelem elevenedik meg, amelyet bortermelőink a külföldi, elsősorban a lengyel piac megszerzéséért s megtartásáért folytattak, Trautsohn maga mindent elkövetett a tokaji bor jó hírnevének megvédé4

a Wellmann: Rákóczi birtokok s'orsa, Rákóczi Emlékkönyv (szerk, Lukínich I.) 1935. <II. k, 95, 1. 5 Tit. RP. Fasc, XXIX. Trautsohn levelei Dujardin báróhoz — 1748. december 16., 1750, november 13-án pedig „exilem malum statum"-ot említ.