Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

114 DR. KLEIN GÁSPÁR a levéltár történetében kétségtelen hanyatlást kell megállapítanunk, Egyelőre a levéltár megbolygatatlanul maradt ugyan, de az eltávolítás gondolata állandóan kísértett. Az alispáni lakás szűk és korszerűtlen volta azt a tervet tolta előtérbe, hogy az épület azon földszinti szárnyára, ahol a közigazgatási iroda van, emeletet húzzanak fel s ide kerülve a levéltár a levéltár helyisége alispáni lakássá alakíttasék át, az alispáni lakás és házi pénztár helyiségét pedig az árvaszék foglalja el.

17

* A terv annyira megérett, hogy már az év nyarán meg akarta kezdeni a megye az építkezést,

175 de a törvényszék a megye által ajánlott telken nem akart építkezni s úgy látszott, hogy az igazságügyi palota céljára más, alkalmasabb telekről kell gondoskodni. Minthogy így kétséges volt, hogy érdemes-e az építkezéshez hozzáfogni,

176 viszont a főispán a házi pénztár hivatali helyisége céljára hivatalának az udvarra néző két szobáját két évi időtartamra átengedte, miáltal a házipénztár helyisége az alispáni lakással egyesítve korszerű és kényelmes lakosztállyá volt átalakítható, s megvolt a remény, hogy két év alatt az igazságügyi palota felépülésével a törvényszék a most lefoglalva tartott helyiségekből kíköltözködík, az építkezés céltalan is volt, A törvényszéki építkezés ügye nagyon megfeneklett, a telekkönyvi hivatal kiköltöztetése azonban előbbre vitte a kérdést. Minthogy a telekkönyvi hivatal alatt a főispáni hivatal helyiségeinek bolthajtásai megrepedeztek, a telekkönyv kiköltöztetése elodázhatatlan volt és 1886, novemberében ezen helyiségekben már a tiszti ügyészi hivatal és az aljegyzők foglaltak helyet. Az iratok szaporodása a levéltár bővítését kívánta,

177 de mivel erre jelenlegi helyiségében gondolni nem lehetett, a fölöslegessé vált börtön helyiségében akarták elhelyezni a levéltárt,

178 Ez a terv nem valósult meg, hanem egyelőre csak a levéltár helyiségeinek csökkentésére került sor, A főispánoknak 1836-tól kezdve, mikor a megye székházának az építése befejeződött, csak irodájuk és szállásuk volt a megyeházán, Miklós Gyula főispán azonban a megyeházán kívánt lakni,

170 így a levéltártól elvették a nagy tanácsteremmel 174 136 kgy. 1884, 175 280 kgy, 1884. 176 295 kgy. 1884. 177 135 kgy. 1888. 178 19 kgy. 1885. 179 A főispán állandó lakását a székházban akarván tartani, megfelelő családi kényelmes elhelyezkedését s egyszersmind hivatalos működésének helyiségét i© nem találhattuk meg az eddig hasz-