Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

BORSOD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 111 lanította, hogy vájjon iratok nem veszhettek-e el? A le­véltári bizottság ezért újabb biztonsági intézkedést java­solt. Kimondta tehát a közgyűlés, hogy a levéltár kulcsait egyedül a levéltárnok kezeli, és ha engedéllyel Miskolcot elhagyja, a kulcsokat a főjegyzőnek lepecsételt borítékban tartozik átadni. Ha a főjegyzőnek be kellene mennie a levéltárba, csak a somokkal és Írnokkal együtt mehet be, s miután az ajtót együtt becsukták, a kulcsokat ugyancsak borítékba helyezi és ezt a borítékot a jelenlevők aláírá­sukkal zárják le. Minthogy elég hely volt, nem emelnek ugyan kifogást az ellen, hogy a magánosok itt tartják ér­tékeiket, kimondták azonban, hogy ezeket mindig abban a szobában kell tartani, amelyben a legrégibb iratokat őrzik, A bizottság javaslatára a levéltár udvarra néző ablakaira és a legvégső szoba ablakára is belülről vas zárólemezeket rakattak, az ablakok alján levő deszkák helyett pedíg kő­lapokat tétettek, 160 s az épület déli végén felvezető lépcső­nél levő sornokí dolgozószobát ugyancsak vasajtóval lát­ták el, 161 A levéltári bízottság a nagy idegenforgalomra való tekintettel szem előtt tartotta a levéltár kedvező be­nyomását is, s ezért, mikor a nagy tanácsterem beégése mi­att az itt levő képeket ideiglenesen a levéltárban helyez­ték el, a képek eltávolítását sürgette. 162 Kívánta a levéltár­nok szobáinak a kifestését, s az iratok pormentesítésének előmozdítására az íratcsomókat deszka tartók közé óhaj­totta helyezni, majd midőn meggyőződött arról, hogy ezek a por ellen nem nyújtanak kellő biztosítékot, a polcokat ajtók felszerelésével szekrényekké alakíttatta át és zárak­kal láttatta el, eltiltatta a gyertya mellett való dolgozást és a kaszinó olvasószobájában levő lámpához hasonló olaj lámpa beszerzését kérte, 163 Végül, hogy az állványokból készített szekrények mutatósabbak legyenek, a megyével befesttette a felszerelt ajtókat. Mindezen munkálat a ne­mesi pénztárt terhelte s a nemesi kassza fedezte a még be nem végzett 1790—1795. évi iratok lajstromozási költségeit is, amely munkát 500 forint díjazás ellenében Kiss Gábor levéltárnok végezte. 164 Ezzel a levéltár el is érte fejlődésének a tetőfokát. Az 1848/49, évi szabadságharc után a megyére is nehéz napok 160 851 kgy, 1842. 161 590 kgy. 1843. 162 5270 1 /a kgy. 1843. 183 4255 kgy. 1846. 184 2989 kgy. 1847.

Next

/
Thumbnails
Contents