Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

104 DR- KLEIN GÁSPÁR fő, hogy tiszta, világos és száraz épület legyen, de az előbbiekből ismervén ama véleményt, hogy a levéltár nedvességét a bizottság az északi fekvésnek tulajdonította, most mikor elsősorban a levéltár megvédése lebeg szem előtt, érthetetlen, hogy miért akarta a megye az északi részén elhelyezni, A tervből nem lett semmi. Az említett épületek ugyanis jókarban voltak és sajnálta a megye feláldozni, úgy határozott tehát, hogy a déli részen kezdi meg az építést és itt helyezi el a levéltárt is, úgyhogy ennek délről, északról és keletről lévén ablakai, kellő világosságot fog kapni és száraz lesz, az épület állandósága és erőssége biztosítására pedig a fundamentumot és a földszínt építését faragott sárga kövekből, a többi részt jóféle fehér kőből rakják.

119 A szükséges követ rabokkal akarta a megye faragtatni, de a kőbányák meglehetős messze lévén, ezt az elgondolást el kellett vetni és hejőcsabai vállalkozók termelték a követ köbölenként 3 rénes forintért.

120 A levéltár új helyiségének az elkészültét a levéltárnok nem várta meg. A nagy drágaság miatt a felsőbb hatóságtól engedélyezett fizetésből nem tudott megélni, így alügyészí állásra pályázott,

121 Ügy látszott, hogy ilyen javadalmazás mellett a nagynehezen kiverekedett állásra nem is kap pályázót a megye, de az ijesztően szaporodó munka is csökkentette a vállalkozók kedvét. Ezért feltárva, hogy most egy évben több irat van, mint máskor tíz évben volt, a közgyűlés a levéltárnok számára 600 forint javadalmazást kért, a folyó ügyek végzésére pedig egy, a múltban is igényelt, de mindig megtagadott lajstromozót akart alkalmazni. Rámutatott a közgyűlés, hogy az újabb 18 évi anyag lajstromozása hátralékban van, egy személy nem elég a régi és újabb anyag lajstromozására, s míkép Zemplén megyében, itt is szükséges a levéltári segéd (adjunctus), akinek 300 forint lenne az évi fizetése. Nem is kapott a megye a levéltárnokí állásra egyetlen pályázót sem, úgyhogy egy ideig a volt levéltárnoknak kellett a levéltárt vezetni, amely körülmény természetesen mindkét hivatalában elmaradást okozott. így a megye megismételte a felterjesztést és addig is, míg jóváhagyás érkeznék, 1 forint 30 krajcár napidíj mellett — a vasár- és ünnepnapokat nem számítva — Horváth Imrét napidíjasul al119 512 kgy. 1808. 120 2000 kgy. 1808, 121 916. kgy. 1809.