Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 93 Azonban találunk a levéltárban egy iratot, amely szerint 1511-ben Zsigmond lengyel király lakodalma miatt, „propter nupcias serenissimi regis Polonie" Erdélyben az öszszes perek „fuerant prorogate", ami egészen különös, mert alig hihető, hogy egész Erdély résztvett a lakodalmon.

87 Régi per jogunk szabályai szerint perújítást az esetben kérhet valaki, ha mint elmarasztalt, olyan új tényeket vagy bizonyítékokat (novum-ot) tud a végítélet után felhozni^

8 amely az alapperbe beillesztve, az ítéletet az elmarasztaltra nézve lényegesen kedvezőbbé tenné. 1513ból van egy példánk, amidőn a báni törvényszék előtt György őrgróf mint alperes és Frangepán Mátyásné«Laki Thuz Zsófia felperes közt per folyván, György ügyvédje ,,ex quadam imperitia sua, pro eo etiam, quía in ípsa causa ullam prorsus habebat informationem, respondere neglexísset et ommisisset, unde dícta actríx quandam summám pro se reportasset ín ípsíus exponentis preiudicium et dampnum valdemagnum", pedig, ha az ügyvéd válaszolt volna, „et responsíonem per suam ignorantiam non neglexísset, sperasset se ídem exponens de facíli defendere potuisse", mire a király a perújítást elrendeli.

89 Ügy látszik, György őrgróf alattvalóival szemben a Besthaupt vagy Fali (mortuarium) joggal is élt, s úgy látszik, ezen a címen az örökös nélkül elhalt jobbágy hagyatékának harmadrészét igényelte. így pl. 1525-ben az elhunyt László gyulai szűcs hagyatékának egyharmada, azaz 28 forint lesz az őrgrófé. (,,Iuxta contenta literarum privílegíalium opidi Gywla ex rebus cuiusdam mortui Ladislaí pellifícís dominó íllustrissimo pro tercía parte rerum provenerunt fi. XXVIII." Egy másik szöveg szerint: ,,Item íuxta límitatíonem civium Gywlensíum et contenta prívilegiorum suorum ex bonis mortuorum de bonis Ladíslai pellifícís provenerunt fi. 28 d.")

90 Erdély külön joga szerint nemcsak a fiúk, de az özvegy is az elhunyt apa, illetve férj hagyatékából egyenlő részt kapnak. 1528-ból van egy levelünk, amelyben panasz tárgyát képezi, hogy Csarnai Demeter fia György, anyját, azaz Demeter özvegyét ,,necnon Míchaelem et Franciscum fratres suos carnales natu sibi minores, de bonis et juribus 87 Brandenburg. Lít. 1065/2, ás V. ö.: Hk. II. 77., 1492: 51. és 1504: 11. t.-c. 89 Brandenburg. Lít. 1231/35. »0 Brandenburg. Lít. 1057. — 1056/24.