Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 65 chenből haza hozni nem sikerült, így tehát annak tartalmát az alábbiakban fogjuk ismertetni, megjegyezvén, hogy néhai Karácsonyi János (különösen Békés vármegye történetének megírásánál), Márki Sándor és Fraknói Vilmos műveikben a levéltár adatait már használták. A ,,

Brandenburger Literalien" magyar anyaga a D. 10. jelzetű repertórium feljegyzése szerint az 1026. számú fascículussal kezdődik,

33 ami azonban tévedés, mert e csomóban Prebus birtokra vonatkozó, tehát nem magyar iratokat találunk. A magyar iratok csak az 1027. fascículussal kezdődnek és az 1245, fascículussal végződnek. Meg kell azonban említenem, hogy az 1027—1245. fasciculusok nem mindegyikében van magyar vonatkozású anyag. így pl. nem magyar, hanem idegen anyagot tartalmaznak az 1028, 1030, 1058, 1111, 1120, 1122, 1135—1190, 1207— 1216 és az 1229. fasciculusok, viszont az 1068, 1115, 1232, 1237—38, fasciculusok hiányzanak. Meg kell itt jegyeznem, hogy a Brandenburg. Lit. 28. tomusa a Hunyadi Mátyás király és Brandenburgi Borbála glogauí hercegnő (György brandenburgi őrgróf nagynénje) közt Glogaura vonatkozó tárgyalások iratait tartalmazza (1479. VIII. 10—1493.), de végsőleg ez sem magyar vonatkozású kötet. Ezek után rátérünk a müncheni brandenburgi levéltár magyar vonatkozású részeinek behatóbb ismertetésére. A brandenburgi levéltár magyar része, mely a Hunyadiak, Corvin János és Brandenburgi György egykori levéltárának romja, a XIV. század végéig nyúlik vissza. 1387-ből való az első magyar vonatkozású oklevél s a XIV. századból összesen három oklevélszöveg maradt reánk. Ezek tartalma a következő: 1. 1387. december 20. Buda. Zsigmond király Felsőapóri (,,de Felseu Apoor") Pál fiai László és Jakab kérelmére meghagyja a székesfejérvárí keresztesek konventjének, hogy tartson vizsgálatot Pál apórí prépost ellen, aki a panaszosok felsőapóri szán35 Felemlítendő, hogy a fasciculusok ezelőtt római számokkal voltak sorszámozva, s pl. Karácsonyi az iratokat még római számozású fasciculusok szerint idézi. Ujabban a csomókat arabs számokkal számozták meg, s az idézésnél most ez az irányadó. Az ezres számok a csomókat, az egyes és tízes számok a csomókon belül a darabokat jelzik. Levéltári Köziemért} ek 5