Levéltári Közlemények, 12. (1934)
Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.
MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 61 és veszekedése. És valóban, 1518-ból van egy: „Etliche Artickel den jungen Konig Ludwig zu Hungern unnd Beheim belanngent" felírású oklevelünk, amelyben pontokba szedve meg van indokolva, hogy miért akar György őrgróf hazamenni és Budáról távozni, Ebben az iratban el van mondva az is, hogy György és „Ihan Borlomissa", azaz az öreg Bornemissza János a német császárnak, mint a magyar király „oberstenn Formund"-jának „etlicher beschwerung, mengel unnd geprechenn halbenn" jelentést tettek és a császár tanácsát és segítségét kérték, hogy a panaszok, 25 hiányok, stb, a fiatal magyar király hasznára és javára orvosoltassanak. Ezekről a panaszokról hírt kaphatott Kázmér őrgróf is, mert úgy látszik ennek hatása alatt, 1518. november 30-án Ansbachból levelet írt a gurki kardinálisnak, melyben egyebek közt jelzi, hogy György nem akar tovább Budán maradni, mert veszélyben van. Máté „Cardinal von Gurgkh, Coadiutor des Stíffts Salzburg und Legat ín Germanien etc." 1518. december 18-án Augsburgból felel Kázmérnak, írván, hogy részvéttel van György sorsa iránt, sajnálja őt és kéri Kázmért, tanácsolja Györgynek, hogy tegye ezután is azt, ami a német császárnak és a magyar királynak a legjobb. 26 Györgynek a nádorral, Balbí Jeromossal és másokkal való folytonos cívódásának eredménye végül is az lett, hogy György 1523-ban likvidálni kezdi budai tartózkodását. Először ezen év nyarán Krapinát, Koztelt és Kistábort 15,000 forintért Corbaviai János grófnak adta el, majd 1524 őszén Varasdot, Medvevárát, Rokonokot és Lukawecet 33,000 forintért Mária királynénak engedte át, viszont otthon megvette Jägerndorfot, 1524 késő őszén György nincs már Budán, hanem 25 Egyik, a nádor ellen szóló, panaszpont a következő volt: „Item das der Grossgraf ausserhalb des Schloss ungefordert unnd on beysein, wissen unnd willenn meins gnedigenn herrn Marggraff Georgen unnd des Barlomissa, das doch nit sein sollt, inn seinem aygenn hauss Rath hallt, mit den die er zw íme nem seins gefallens unnd das er auch die Lanndherrn, ytzt zwen, dann drey etc. zw gast ledt unnd mit innen haimblich Ratschlagt vff maynung, wie zu besorgen unnd zum thayl den Barlomissa angelanngt ist, das er den jungen Konig zw seinenn hannden nemen, unnd inn das Schloss zihen woll, furter meinen gnedigen herrn Marggraff Georgen unnd den Barlomissa gar ausszuschliessen unnd seins gefallens mit seinem anhang zu hanndeln . , ," stb. Brandenburg, Lit. N° 1239/15, 2e Brandenburg. Lit. N° 1239/6,, 7., 8,