Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 53 1921. június 16-án a bajor állami levéltárak egységes igazgatásáról egy újabb rendelet jelent meg, amely szerint az összes bajor állami levéltárak (kivéve mégis a hadilevéltárt} az állami levéltárak főigazgatója (Generaldírector der staatlichen Archive) felügyelete alá kerültek, s az immáron négyre szaporodott müncheni állami levéltárat igazgatási szempontból Hauptstaatsarchiv néven egyesítették és eddigi helyükön való meghagyás mellett a következő részekre (alosztály-félékre) osztották: 1. Az egykori königlich bayerisches allgemeines Reichsarchiv neve lett: Stammabteilung, s maradt régi helyén, a Staatsbibliothek földszintjén. 2. A geheimes Staatsarchiv és 3. a geheimes Hausarchiv ezen a néven megmaradtak régi helyükön, viszont a geheimes Staatsarchivból 1893-ban kivált 4. Kreisarchiv, mint a szervezet negyedik tagozata, szintén eddigi helyén hagyatott meg. 1914-ben tárgyalások folytak arról, hogy a most felsorolt müncheni nagy állami levéltárakat nemcsak szervezetileg s az igazgatás szempontjából, de topográfiailag is egyesítik egy felépítendő hatalmas Zentralarchivban. Erre a célra a költségek első részletét már meg is szavazták, amikor a közben kitört világháború ennek a szép tervnek megvalósítását hosszú időre megakadályozta. Meg kell még említenem, hogy 1922 óta Münchenben működik (s még 1931-ben működött) egy „Verband der akademischen Beamten der bayerischen Staatsarchive". A bajor levéltárak feladata: 1. A levéltárilag érett és levéltári őrzésre méltó („archivreíf és archívwürdig") állami régebbi és újabb regisztratúra anyag átvétele és megőrzése. 2. A szekularizáció folytán állami tulajdonba került levéltári anyag őrzése, esetleg rendezése; azután községek (pl. Regensburg), alapítványok, kereskedelmi társulatok (tehát jogi személyek), családok, magánosok által átengedett levéltári anyag átvétele, őrzése s esetleg rendezése, azzal a megjegyzéssel, hogy letételeket (depositumokat) a levéltárak csak kivételesen fogadnak el. 3. Az állami levéltárak főbb gyüjteménykategóríáinak megállapítása. Ma ezen főbb kategóriák a következők: a) Urkunden. (Ezek alatt rendszerint a pergamenákat értik.) b) Akten.