Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 51 megoldotta dr. Paulinyi Oszkár, aki e folyóirat 1926. évi (IV.) évfolyamában:

2 A levéltárügy Bajorországban és nálunk című cikkében a fenti kérdéssel — a magam elé tűzött szempontok figyelembevételével — behatóan foglalkozott. Én nem a müncheni levéltárak szervezetével, hanem ezeknek magyar vonatkozású anyagával s ezen anyag ismertetésével óhajtok alább foglalkozni, s amenynyiben ismertetésem során a levéltárak szervezetét érintenem kellene, természetesen figyelemmel leszek Paulinyi becses cikkére. I, Hauptstaatsarchiv, (Stammabteiíung.) Ha az idegen a bajor fővárosban a kiráyi palotától (Residenz) elindul az I. Lajos bajor király által megtervezett és kiépített Ludwigstrassé-n Schwabing felé, az út jobb oldalán már messziről feltűnik az egykori hírneves müncheni műépítész, Gärtner Frigyes

3 által tervezett s 1832—1843 közt flórencí kora-renaíssance stílusban megépített monumentális Staatsbibliothek,

4 melynek főkapujához az utcán épült nyilt lépcsőn érünk fel. A lépcső mellvédjén Aristoteles, Hippokrates, Homeros és Thúkydídes ülő kőszobraí mintegy őrizni látszanak a tudomány forrásaihoz vezető kapufel járatot, E hatalmas könyvtárépület földszíntjén van elhelyezve a bajor Hauptstaatsarchiv Stammabteilung-ja, amelynek keletkezése visszanyúlik a XVIIL századba. Ugyanis az egykori bajor Allgemeines Reichsarchiv 1778-ban jött létre, akkor, amidőn a mannheimi General Staatsarchivot a müncheni egykori Geheim Urkunden Archiv-val egyesítették és így keletkezett a: Hauptarchiv der vereinigten líurp falz -bayerischen Lande. Ez az egyesített bajor főlevéltár azonban csakhamar rendezésre és szervezésre szorult és a XVIIL század végén Miksa József bajor herceg megbízta Krenner János Gottfried volt ingolstadti egyetemi tanárt, titkos kovet2 Levéltári Közlemények, 1926. évf. 158—176. 1. 3 Gärtner Frigyes szül. 1792. XII. 10. Koblenz. A müncheni művészeti akadémián és Párizsban tanult. 1819-ben a müncheni műv. akad. tanára lett. f 1847- IV- 214 Ludwigstrasse 23. szám. 4*