Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A magyar levéltárvédelem kérdése / 1–28. o.

26 DR. KLEIN GÁSPÁR minden idejét és tevékenységét a levéltárügy szolgálatába állíthatná. Amennyiben törvényhatósági jogú város is lenne a törvényhatóság területén, akkor ennek a levéltárnoka is ide kerülne, s az is, mentesülve a közigazgatási munkától, erejét és munkaképességét a levéltárügynek szentelhetné. A törvényhatósági levéltárnok egyébként illetményét úgyis az államtól kapja s a levéltárba beosztott segéd-, vagy kezelőtíszt, és ha van, altiszt is állami illetményt élvez, csak a nyugdíjukat fizeti a törvényhatóság. Államosítás esetén ezek nyugdíjjárulékaikat nem a megyei, hanem az állami nyugdíjintézetbe fizetnék. Alig hihető, hogy áthidalhatatlan nehézséget képezhetne azon körülmény, hogy a városi törvényhatóságok főlevéltárnokait a város fizeti s viszont államosítás esetén illetményeikkel ezek is az állami költségvetést terhelnék. Talán még az sem képezhet akadályt, illetőleg nehézséget, hogy Debrecen és Sopron thjf. városok főlevéltárnokai a VI. fizetési osztályba is bejutottak és bejuthatnak, mert hisz az államosítás után a levéltárnoki státus úgyis rendezésre szorul, eltűnik a különbség az országos levéltári és vidéki levéltári státus között; természetesen nem minden tekintetben, mert hisz más az elbírálás egyes vezető pozíciót betöltő tisztviselő és más a többi tisztviselőt illetőleg, de általánosságban olyan megkötöttség, mint ma van, alig gondolható, annál is inkább, mert hisz ezek a vidéken levő levéltárnokok bármikor szolgálati érdekből, vagy kívánságukra, mint más állami tisztviselő, máshova helyezhetők, illetőleg szolgálattételre a központba berendelhetők, ugyanezen érdekből pedig egyes országos levéltári tisztviselők, vagy ideiglenesen, vagy esetleg állandóan is vidékre helyezhetők, vagy szolgálattételre oda oszthatók be, ennélfogva az azonos elbánás elvének kell érvényesülnie, Ezzel a megoldással egyelőre jól megoldható a levéltárosképzés problémája is. Ugyanis míg megfelelő iskola, vagy előkészítő képző nem teremthető, egyes vidéki levéltárnokoknak bizonyos időre az országos levéltárba szolgálattételre való berendelésével, vagy országos levéltári tisztviselőknek vidékre való kiküldetésével a képzettség mellett levéltári gyakorlat és a levéltári tennivalókban való jártasság is biztosítható a vidéki levéltárnokok részére. Hogy ez a kérdés miként szabályozódík, arról lehet beszélni, de hogy keresztülvihető, bizonyára nem lehet kétséges. A megyénként való ideiglenes állami szervezés, job-