Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Bánrévy György: Hogyan idézzünk és közöljünk levéltári iratokat / 210–223. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK rum sumptuum helyett írt facturum sumptuum lehet végre sajtóhiba, de annak, aki latin szöveg közlésére vállalkozik, nem szabad elnéznie. A vitriano szóval szemben is tanácstalanul áll az olvasó (215. 1.), míg az eredeti iratból ki nem derül, hogy ott vitriario, tehát az üveges szó datívusza van írva. A 216. lapon olvasható ez az öt szó: Sculptori pro his aibus eHormandi. A felmerülő problémát az eredeti irat szövege oldja meg: Sculptori pro his omnibus efformandis. A 224. lapon van ez a meglepő sor: Sua Eminentia, Cardinalis, Archi-Episcopus Strigonien de Saxonia. Schoen itt kihagyott öt szót, amelyek értelmessé teszik a szöveget: Sua Eminentia, Cardinalís, Archí-Episcopus Strígoniensis et Primas Regni Hungáriáé, Dux de Saxonia. Ugyancsak kihagyja a 225. lapon ad Suam Celsitudinem után: Archi Episcopalem et Primatialem. Ugyanezen a lapon pro peragendis helyett pro agendis áll. Ez a szócsoport is nélkülözi az összefüggő értelmet: Informavit superinde Magistratus ecclesiam hancce nulla dote provisam esse repraesentavit (226. 1.). A Magistratus és ecclesiam szavak közül kifelejtett et praeterea teszi érthetővé és értelmessé a mondatot. A hónapok rövidített nevének feloldásánál különösen ingadozik Schoen ítélete. Az Ofen d 27ten Fbris 1750: dátumot csak azért írhatta így le (218. 1.), mert nem tudta, hogy mint csináljon a szeptembert jelentő 7-6ns-szel és a 7-es számot F-nek gondolta. Ugyanilyen A budapesti központi városházú-han: Wienn d 3: gbr. 729. (149. 1.). A november novem-xészét jelentő 9-es g betűnek látszott, amelynek lehetetlensége felett Schoen nem gondolkozott. Általában szövegközlései azt mutatják, hogy nem mélyed el a nehezebben olvasható vagy érthető szövegek kritikai tanulmányozásába és ha végkép nem boldogul a szöveggel, nem retten vissza tökéletes értelmetlenségek leírásától sem. Erre minden eddiginél meggyőzőbb példát idézek. A budai Szent Anna-templom 208, lapján áll ez a rendkívüli szócsoport: Iche Hrund d: 14-ten Aug: ist dieser kando mit sambth bezahlet word: Ez a szócsoport azonban az eredetiben valóságos mondat, és ott nincs is benne semmi rendkívüli, mert az eredeti, tehát kétségtelenül hiteles szöveg így hangzik: Ahn Heund den 14-ten August ist dieser Condo mit danckh bezahlet worden. Nem lehet tudni, hogy mire gondolt Schoen az Iche Hrund és sambth leírásakor. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a szövegkiadó a szöveget hosszas elmélyedő próbál-