Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bakács István János: Vanyó Tihamér Aladár: Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről. 1600–1850. Olaszországi magyar oklevéltár II. Pannonhalma, 1933. / 192–195. o.

192 ISMERTETÉSEK országgyűlés előtt is ismeretes volt, tévesen hangsúlyozza Sz. ismételten, hogy határozott terve az udvarnak nem volt. Tökéletesen kidolgozott terve nem is lehetett, hiszen esetenként kellett az urbáriumokat elkészítenie. De általános irányelvei voltak, s amikor az országgyűlésen történt próbálkozás teljes kudarccal járt, hozzáfogott tervének önálló megvalósításához. Ennek a megvalósításnak első lépéseit igen bőven ismerteti Sz. Részletesen tárgyalja a jobbágyok panaszait, a megindított vizsgálatokat, az ítéleteket, azok végrehajtását, a jobbágyság fegyveres megmozdulásait, a királyi biztosok kiküldetése körül folyt vitákat. Előadásában többnyire időrendben halad, nem fogja az előadottakat szempontok szerint össze. Olykor emel ki valamit az aktatengerből, felhívja rá a figyelmet, de azután hagyja újra elmerülni, nem fűzi egyéb összefüggések láncába. Nem foglal állást sem a földesurak, sem a jobbágyok mellett. Nem ítél, de nem is értékel, sőt nem is magyaráz. A parasztmozgalmak okaira nem tud pl. világot deríteni. Nem tér ki a jobbágyság helyzetére sem Európában, sem Magyarországon. Nem ismerteti a magyar jobbágy korábbi történetét, legalább nagy vonásokban. Nem magyarázza meg a korábbi országgyűlések jobbágytörvényeít, így elsősorban 1723: 18-at, amelyre pedig lépten-nyomon történik hivatkozás. Az Erdélyben történtekről egyetlen szóval sem tesz említést. A jobbágypanaszok ismertetésénél egyszerűen közli a terheket, semmi támpontot sem ad arra nézve

r hogy ezek a terhek mennyiben haladták meg a méltányosságot. Amikor pedig sorraveszi az úríszék, a megye és a kancellária döntéseit, nem próbálja magyarázni, milyen általános meggondolások vezették ezeket a hatóságokat. Megelégszik a döntések kivonatolásával, nem mutatja ki, mennyiben történt könnyítés s ez melyik hatóságnak volt köszönhető. Igaz, hogy ezek már nem tisztán közigazgatási kérdések, Sz, talán a további kötetekben vissza fog térni reájuk, véleményünk szerint azonban már az első kötetnél szükséges lett volna tárgyalásuk. Dr. Ember Győző Vanyó Tihamér Aladár: Püspöki jelentések a magyar szent korona országainak egyházmegyéiről. 1600—1850. Olaszországi Magyar Oklevéltár II. — A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Pannonhalma, 1933,