Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bottló Béla: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 9–10. Bd. / 172–177. o.

176 ISMERTETÉSEK íítés fracia levéltárról 803-ban történik. Az Annales regni Francorum megemlékezik az „archívum palatii"'-ról. Egyházi levéltárak birtokában azonban már a VI. sz.-tól találunk okleveleket. Központi francia levéltárról már 1194ből van adat, Fülöp Ágost már állandó levéltárról gondoskodik, mely IX, Lajos alatt a Ste Chapelle-be vitetett át és 500 évig ott is maradt. Két részre oszlott: Layettes-hen (ládák) a beérkezett iratokat tartották, a Registres-ben. az elintézések másolatai őriztettek. Ezek később a francia nemzeti levéltárba kerültek, melynek anyagát a királyi ház iratai és a külügyi iratok alkották- A kir. curiából a XIII. sz, folyamán keletkezett conseil du roi, a chambre des comptes és a Parlament iratai már külön helyeztettek el a nemzeti levéltárban, A hadügyi, külügyi és tengerészeti minisztériumok levéltárai III, Henrik (1574—89,) óta külön fejlődtek, Richelieu nagy hatással volt a francia levéltárügy fejlődésére, 1764-ben alapítják a Cabinet des chartes-t, mely a történelmi és jogi fejlődés szempontjából jelentős anyagot őrzött meg. Ezek mellett sok helyi és magán levéltár volt, úgy hogy 1770-ben Franciaországban a vidéken 5700, Parisban pedig 400 levéltár volt nyilvántartva. A francia forradalomi következtében sok levéltár lett gazdátlanná, melyek a Nemzeti Levéltár joghatósága alá kerültek. A mai francia levéltári helyzet alapját is a francia forradalom rakta le 1794. június 25-i törvényével, mely elrendelte, hogy a népképviselet mellett megalapított levéltár az összes állami íratok központja legyen s minden nyilvános francia levéltár ennek van alárendelve. Az iratokat 3 csoportba osztották; I, Papiers utiles, hasznos iratok, II. Títres féodaux, megsemmisítésre ítélt iratok és III, Chartes et monuments appartenant á Thístoíre, aux sciences, aux artes, ezek a párisi Nemzeti Könyvtárba kerültek, Napoleon hódításai gazdag anyaggal gyarapították a francia állami levéltárat, mely 1800-tól kezdve közvetlenül Napoleon joghatósága alatt volt, 1815-től különböző szakminiszterek hatáskörébe tartozott, 1870-ben a kultuszminiszter alá rendelték, míg az eddig a belügyminiszter alá tartozó tartományi levéltárak 1884-ben kerültek a kultuszminiszter alá. 1897-ben felállították a commission supérieure des archives-í. Kutatás anyagát csak az 50 évnél régibb iratok alkotják. A külügyi levéltár, mely ma a Quai d'Orsay-on van, Richelieu 1628, évi rendeletével veszi kezdetét, de csak 1660. óta szolgáltatták be a köziratokat. A XVIII. sz, végén a külügymi-