Levéltári Közlemények, 12. (1934)
Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gárdonyi Albert: Buda középkori levéltáráról / 159–168. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Í63 s 1556-ban 200 frtot kapott segélyképen, ami távolról sem elégíthette ki igényeit. Buda török kézre jutása után Paltzan Péter Pozsonyban telepedett meg, s amint az említett hagyatéki leltárból megállapítható, szőlőmíveléssel foglalkozott, amiből arra kell következtetnünk, hogy eredetileg is szőlőmíves volt. A hagyatéki leltár szerint ugyanis Pozsonyban és környékén több szőlője volt, melyek közül néhányat Báthori András foglalt el, egyet pedig Bornemissza Tamás vejének engedett át. Ugyanazon hagyatéki leltárban boros edényekről és hordókról is szó volt, ami arra mutat, hogy a szőlőmívelést személyesen folytatta. A Palczan-hagyaték sorsáról Dessewffy János magyar kamarai elnöknek 1559. január havában az uralkodóhoz intézett jelentéséből értesülünk, melyben Palczan Péter unokahugának a hagyatékra vonatkozó kívánságait terjesztette elő. E szerint Palczan Péter unokahuga eredetileg közvetlenül az uralkodóhoz fordult az ügyben, aki viszont a kamarai elnökhöz utasította. A kamarai elnök nem tudott kielégítő választ adni, mert nem ismerte a Palczan-hagyatékot. Erre a kérelmező ügyvédje, Schultz János a következőket adta elő: Palczan Péter közös üz-. letet folytatott Cremer Farkassal, a lembergi Lanyk Lőrinccel, Schranyl Jánossal és a budai Bornemissza Tamással, s a lembergi üzletben 30.000 aranya volt elhelyezve, egyéb vagyonán kívül, amiről leginkább a most Pozsonyban lakó Bornemissza Tamás tudna számot adni. Palczan Péter unokahuga arra kérte az uralkodót, hogy kényszerítse a nevezett üzlettársakat Palczan Péter vagyonának a kiadására, juttasson neki belőle tetszés szerinti részt, s a többit foglalja le a saját számára. Az előadottak szerint Palczan Péter kereskedéssel, minden valószínűség szerint borkereskedéssel is foglalkozott, s vagyona Lembergben volt elhelyezve, ahol többek társaságában kereskedett. Üzlettársai a közös vállalatba fektetett vagyont egyszerűen lefoglalták abban a tudatban, hogy egyenes leszármazottai úgy sincsenek. UnokaTiuga megkísérelte ugyan a hagyaték megszerzését, e célTDÓI az uralkodóhoz s az uralkodó uatsítására a kamarai elnökhöz fordult; minthogy azonban az udvari kamarai levéltárban az ügyre vonatkozó további adatokat nem sikerült találni, valószínűnek látszik, hogy a kérés nem vezetett eredményre, s a Palczan-hagyaték a lembergi üzlettársak kezén maradt. 11*