Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Belitzky János: Megvolt-e a magyar királyok középkori levéltára a török Budán? / 155–158. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Megvolt-e a magyar királyok középkori levéltára a török Budán? A középkori királyi, nádori, tárnoki és egyéb levéltárainknak sajnálatos pusztulása nemcsak érthetőnek, de természetesnek is tűnik fel, ha figyelembe vesszük az ország kormányzati központjának, Budának többszöri feldúlását és pusztulását. A rendelkezésünkre álló adatok alapján Czobor Alfréd

1 vázolta középkori levéltáraink mohácsi vész előtti és utáni sorsát és már az ő tanulmányából kiviláglik annak lehetősége, hogy Budán nem minden 1526. előtti levéltárunk semmisült meg. A középkori királyi levéltár egy részének, — vagy talán éppen zömének — 1526. utáni megmaradására meggyőző bizonyítékaink vannak, hiszen tény, hogy az Zápolyai János kezeibe került. 1541ben Buda török általi elfoglalása pusztító hadműveletek nélkül ment végbe és így lehetséges, hogy a levéltár ott lévő része fönnmaradt tovább is. Erről különben maguk a törökök is bizonyságot tettek 1602-ben, amikor többek közt kifejezetten állították, hogy „amikor mi Budát Esztergomot és Pestet megvettük, valami levelet ottan találtunk, [bárcsak] egy tenyérnyi papíros is [lett volna az], nem veszett el benne, mind azonképen a helyén van, valamint a keresztények hagyták."

2 Hihető tehát, hogy a királyi levéltár maradványai egészen Buda várának 1686. évi ostromáig fennmaradtak és hogy csak akkor pusztultak el. 1 Czobor Alírád dr,: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország irataínak korábbi megőrzése. Levéltári Közlemények, 1925. 7—8 11. 2 Acsády Ignác; Magyarország háromrészre oszlásának története. Milleniumi tört. V. k. 474, 1. és Szalay László: Magyarország története. Pest, 1865. IV. k. 429. 1. idézett kéziratos forrása.