Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : tizedik közlemény / 111–154. o.

130 DR. MÁLYUSZ ELEMÉR 346. Dl. 35.091. (Garig. fasc. 6. nr. 19.) 1463. febr. 24. „Crísií." Zynche-i László és Medzthegnew-i Zerechin Péter albánok, comesek és Kőrös megye szolgabírái bizonyítják, hogy a Bálint ,,sub Garíg"-i pálos vicarius kérésére ,,de sede nostra iudiciaria" kiküldött Doclnya-í Botus Pál szolgabíró vizsgálatot tartva megállapította, hogy Monozlo-i Chupor Gáspár özvegye, Anna s fiai: István, György fegyveres jobbágyaikkal a szerzetesek Polochna nevű falvából egy halász-jobbágyot minden vagyonával, házával és kertje kerítésével együtt fényes nappal saját birtokaikra átvitettek, „contra huius regní consuetudinem ac constituciones pridem vídelícet in festő beatí Thome apostoli per regnicolas huius regni ín eo, ut a festő dictí beatí Thome apostoli usque ad integram revolucionem annualem nullus nobilium huius regní íobagionem alteríus de loco suo aufferre et removere deberet, Crisii factas et constitutas"; ugyanezek saját jobbágyaikat halálos fenyegetésekkel akadályozzák meg, hogy máshova, így a szerzetesek birtokaira is, átköltözzenek; ugyancsak az ő Zapolschicza-i és Alsogersencze-i jobbágyaik a kolostor Kozoucz-i kúriájára törve éjnek idején s a kerítéseket lerombolva az éppen ott tartózkodó priort és két szerzetest meg akarták ölni, egy másik alkalommal pedig egyik Felsugersencze-i jobbágyuk a szerzetesek Kamethnicz-i malmának molnárát megverte és meg is ölte volna, ha ezt az odasiető emberek meg nem mentik. Papíron, nyíli alakban, hátlapján két nagyobb és négy kisebb viaszpecsét nyomával. 347. Dl. 35.092. (Gärige fasc. 6. nr. 20.) 1463. márc. 3. A csázmai káptalan előtt Bálint ,,mons Garigh"-í vicarius a kolostor nevében tiltakozik a következő hatalmaskodások ellen: Monozlo-í Chupor Gáspár özvegye Anna s fiai: István, György egy halász-jobbágyukat Polachnoból elvitette „contra regni et loci ipsíus consuetudinem"; ugyanők Zapolschicza-i jobbágyai a kolostor Kozowcz-í curia allodialis-ára törve az ott levő szerzeteseket „verbis íllicitis et inhonestis, ymmo et talibus, que nedűm bonís homí-