Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

106 DR. IVÁNYI BÉLA vor dem essen gangen, ainer von Rogendorff hat das erst essen getragen. Es seind allwegen zu viermalen 15 essen virgetragen und auffgesetzt worden, die andern graffen und herrn sampt dem hofgesind habend an eim andern orth gessen." (K. seh. 403. tom. I. 142.) Egyébként ebben a levéltárban II, Lajos király, Mária királyné néhány levelét, azután János királynak a bajor hercegekhez intézett sok levelét találjuk, azután a János királyhoz * intézett levelek fogalmazványait, Szolimán szultánnak latinra fordított levelét, Vilmos és Lajos bajor hercegeknek Jánoshoz és Ferdinándhoz írt leveleit, továbbá Laski Jeromos, Zsigmond, János király titkára (,,Abrughbanya"-ról), Weinmaíster György, Wínczer Gáspár, Egkh Márkus, Márton doctor szent Zsigmondi prépost, De Zcglíacho Izidor, János király időnkénti követének leveleit találjuk. Azután vannak a levéltárban névtelen jelentések, instrukciók, újsághírek, stb. Mindezek közt érdekes pl, az a levél, amelyet Weinmaíster György 1539, február 15-én Budáról írt a bajor hercegeknek János király lakodalmi előkészületeiről, hogy gróf Ortenberg Mór (a bajor herceg követe) már febr, 10-én ideért, János király viszont aznap reggel ment Székesfej érvárra s csütörtökön lesz itt Izabella koronázása és a ,,peylign", innen Budára mennek a „hochzeit"-re, Moltzan György, a brandenburgi követ is itt van már, s ott lesz a székesfejérvárí koronázáson, de gróf Salm Miklós a római király követe 60 emberrel Esztergomban marad és megvárja, míg a felségek Budára érkeznek, s így a koronázáson nem, de a lakodalmon résztvesz. Okát ennek nem írja meg, majd szavahihető emberek megmondják, Izabella királyné 1200 lovassal jön Budára, Ezenkívül sok hadtörténelmi érdekű adat van e levéltárban a török háborúkra és a magyar szabadságharcokra vonatkozólag. III, Geheimes Hausarchiv. A régi bajor landesfürstliches Archív, amely — mint tudjuk — egykor teljes osztatlanságában a bajor hercegek régi müncheni kastélyában, az Alten Hof-ban őriztetett, a XVIII, században ketté vált, mert a bajor államot érdeklő iratok a geheimes Staatsarchiv-val a Wílhelminumba kerültek, míg a Wíttelsbachok levéltárának családi és házi természetű része a hercegi kastélyban maradt, majd