Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky-család levéltára / 16–57. o.
24 DR. FEKETE NAGY ANTAL megáldott, szorgalmas gyűjtő volt. A neje áltál örökölt birtokokat egyre gyarapítgatta, a Paksy-leányágaktól és neje nővéreitől mind több és több részt vásárolt meg. A család gazdagsága és jóléte folyton növekedett. Ha Rudnyánszky József bírói pályáján nem is érte el a legmagasabb méltóságokat, mert a birtokkezelés gondjától elfoglalva, nem fordíthatta arra minden tehetségét, érdemei mégis kellő méltánylásban részesültek azáltal, hogy Mária Terézia 1773-ban báróságra emelte. A birtokok gyarapításával és kezelésével kapcsolatban folyton újabb és újabb iratok keletkeztek. A Paksy- és a, Száraz-család leányágaival folytatott perek, egyezkedések, osztályok, a folyton kiújuló határperek, a jobbágyok által benyújtott kérvények, az úrbéres községekkel folytatott levelezések, úriszéki jegyzőkönyvek, a gazdatisztek és egyébalkalmazottak által kezelt uradalmak rendszeres vezetett számadásai, az egyes birtokok bérbeadására vonatkozó levelezések és szerződések egyre jobban duzzasztották a levéltárat. Az iratok ily nagymérvű gyarapodása mellett, annak ellenére, hogy Rudnyánszky József a régebbi gyakorlatot folytatva, a fontosabb iratok hátára rávezette azok rövid tartalmi kivonatát, a mind nehezebben használható levéltár rendezésének megoldása mindinkább elhalaszthatatlannak bizonyult. Az iratok tartalmának a hátlapra történt feljegyzését később már maga Rudnyánszky sem tartotta elegendőnek, azért 1770 körül rendeztette a levéltárat Lehoczky Antal ügyvéd által. Ez a rendezés levéltári szempontból nem nevezhető ugyan kifogástalannak, mégis az iratoknak birtokok vagy tárgyak szerint való csoportosítása és az egyes csoportoknak fasciculus jelzettel való megjelölése nagyon megkönnyítette a levéltár használatát, a perekhez szükséges iratok kiválogatását. Ha az ekkor feldolgozott 77 fasciculuson belül nem is alkalmaztak az egyes darabok megjelölésére numerus jelzetet, a gyökeres jogokat biztosító okleveleket feltűnővé tették az által, hogy mindegyiket külön fasciculus jelzettel látták el és tartalmát részletesen bevezették az elenchusba. Noha ez a rendezés a Száraz-levéltár egyrészét foglalta is magában, tervszerű csoportosításánál fogva alkalmas volt arra, hogy egy későbbi rendezés alapját képezze. 22 eleji 100 forintról 1741-ben 800, 1783-ban 8000 forintra szökött fel. Pasc. 52. No. 23. Pasc. 32. No. 564., D-csoport 915. és 930. 22 Elenchusa C-csoport 3 364. sz.
