Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

AZ ÁRVÁI KÖZBIRTOKOSSÁG LEVÉLTÁRA 239 a legkiválóbb jellemmel párosult tudással tudja majd elvé­gezni, tehát a legnagyobb buzgalommal készítse elő magát e munkára. A hit és a pietás az a két nagy erő, amelyek ma­gasabbrendű élettartalmat adnak és képessé tesznek a legna­gyobb életcélok megvalósítására. E levelek a legélénkebb bizo­nyítékai, hogy milyen erős céltudatossággal igyekezett Thurzó fiából olyan embert nevelni, akinek kezébe nyugodtan teheti le utolsó órájában nemzetének és hitének jövőjét. A fiú, atyja leveleire adott válaszaiban, teljesen méltónak mutatkozik az apa által megkezdett munka folytatására ós elfogulatlanul tanúskodnak e mellett nevelőjének, Spiegel Jeremiásnak ós az egyetem többi tanárainak Imre előhaladásáról atyjához írt levelei. b) Correspondentia respectu religionis. (1600—1670. 198. fasc.) Részben a Thurzó-birtokokon, részben azokon kívül élő prédikátorok levelei. Az egyházzal, a vallásos élet­tel, a hit terjesztésével, erősítésével, prédikátorok választásá­val és általában minden egyházi üggyel összefüggő dologra találunk e levelekben adatokat. Prédikátorok, tanítók, kán­torok, diaconusok számolnak be Thurzó Györgynek, majd fiának, Imrének, egyházaikról, iskoláikról, tanulmányaikról, esetleges irodalmi munkáikról és segélyt kérnek ezek kiadá­sára. Rendesen szó van e levelekben a más vallásúakkal fenn­állott viszonyról ós a legkülönbözőbb belföldi és külföldi egy­házi ós politikai kérdésekről. Sok a díjlevél és az új templo­mok építésére vonatkozó irat. Itt soroljuk fel a német egye­temeken tanuló Thurzó-alumunusok beszámoló leveleit a nagy pátronushoz, külföldi prédikátoroknak, egyetemi tanároknak és más vezető férfiaknak Thurzó Györgyhöz a vallás ügyé­ben írt leveleit, amelyben védelmet, támogatást kérnek, vagy pedig a hit és tudás érdekében kifejtett munkájának folytatá­sára és fokozására buzdítják. E levelek együttesen adnak igaz képet Thurzó vallásosságáról, amely jellemének ural­kodó vonása volt. Kitűnik belőlük, hogy ebben az időben őt tartották az európai evangélikusok egyik legnagyobb vezető egyéniségének és erre élete egész munkájával szolgáltatott alapot. Se szeri, se száma ösztöndíjasainak, akik azután kiváló műveltséggel visszatérve a hazába, a magyar evangélikus iskolaügyet felvirágoztatták. De e mellett a műveltség, a tudomány, különösen a magyar egyházi irodalom — hiszen egyházi és világi műveltség e korban egy forrásból táplál­kozott — pártolása körül sem kisebbek érdemei. Pálházi Göncz Miklós úrvacsoráról irott művétől kezdve egész sor latin- és magyarnyelvű prédikációs könyv, dogmatikus és 16'

Next

/
Thumbnails
Contents