Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára
AZ ÁRVÁI KÖZBIRTOKOSSÁG LEVÉLTÁRA 239 a legkiválóbb jellemmel párosult tudással tudja majd elvégezni, tehát a legnagyobb buzgalommal készítse elő magát e munkára. A hit és a pietás az a két nagy erő, amelyek magasabbrendű élettartalmat adnak és képessé tesznek a legnagyobb életcélok megvalósítására. E levelek a legélénkebb bizonyítékai, hogy milyen erős céltudatossággal igyekezett Thurzó fiából olyan embert nevelni, akinek kezébe nyugodtan teheti le utolsó órájában nemzetének és hitének jövőjét. A fiú, atyja leveleire adott válaszaiban, teljesen méltónak mutatkozik az apa által megkezdett munka folytatására ós elfogulatlanul tanúskodnak e mellett nevelőjének, Spiegel Jeremiásnak ós az egyetem többi tanárainak Imre előhaladásáról atyjához írt levelei. b) Correspondentia respectu religionis. (1600—1670. 198. fasc.) Részben a Thurzó-birtokokon, részben azokon kívül élő prédikátorok levelei. Az egyházzal, a vallásos élettel, a hit terjesztésével, erősítésével, prédikátorok választásával és általában minden egyházi üggyel összefüggő dologra találunk e levelekben adatokat. Prédikátorok, tanítók, kántorok, diaconusok számolnak be Thurzó Györgynek, majd fiának, Imrének, egyházaikról, iskoláikról, tanulmányaikról, esetleges irodalmi munkáikról és segélyt kérnek ezek kiadására. Rendesen szó van e levelekben a más vallásúakkal fennállott viszonyról ós a legkülönbözőbb belföldi és külföldi egyházi ós politikai kérdésekről. Sok a díjlevél és az új templomok építésére vonatkozó irat. Itt soroljuk fel a német egyetemeken tanuló Thurzó-alumunusok beszámoló leveleit a nagy pátronushoz, külföldi prédikátoroknak, egyetemi tanároknak és más vezető férfiaknak Thurzó Györgyhöz a vallás ügyében írt leveleit, amelyben védelmet, támogatást kérnek, vagy pedig a hit és tudás érdekében kifejtett munkájának folytatására és fokozására buzdítják. E levelek együttesen adnak igaz képet Thurzó vallásosságáról, amely jellemének uralkodó vonása volt. Kitűnik belőlük, hogy ebben az időben őt tartották az európai evangélikusok egyik legnagyobb vezető egyéniségének és erre élete egész munkájával szolgáltatott alapot. Se szeri, se száma ösztöndíjasainak, akik azután kiváló műveltséggel visszatérve a hazába, a magyar evangélikus iskolaügyet felvirágoztatták. De e mellett a műveltség, a tudomány, különösen a magyar egyházi irodalom — hiszen egyházi és világi műveltség e korban egy forrásból táplálkozott — pártolása körül sem kisebbek érdemei. Pálházi Göncz Miklós úrvacsoráról irott művétől kezdve egész sor latin- és magyarnyelvű prédikációs könyv, dogmatikus és 16'