Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

238 DR. ILA BÁLINT 1832. 63—64. faec). Építési és javítási iratok tervekkel

1 (1705—1830. 90. fasc), uradalmi épületek és felszerelések inventáriumai (1794—1835. 55. fasc). A közbirtokosok magánlevelei, magán-, vagy a közbirtokosságot érintő dolgokban (1619—1735. 65. fasc). Az igazgatósághoz intézett királyi és helytartótanácsi leiratok, normálrezolúciók, Árvar. megye levelei ugyanahhoz. (1684—1830. 129. fasc.) Az egyházakra vonatkozó iratok között (1601—1824. 130—132. fasc.) igen értékesek az árvamegyei kegyúri egyházakról szerkesztett egészen részletes összeírások (canonicae visitationes), amelyek az egyházi javak pontos leírását tartalmazzák,, úgyszintén papok, tanítók ós kántorok neveit, ezek jövedelmeit és járandóságait, amelyek az egyháztörténész számára jó anyagot szolgáltatnak. Persze, sok irat található itt dózsmaügyekre ós az egyes felekezetek közötti súrlódásokra.. Különösen kiemelendők e tekintetben Bársony püspöknek Thököly István igazgatóhoz, evangélikus egyházának nagy világi harcosához intézett levelei plébánosai panaszai ügyében.. 5. Missiles. Amint már fentebb láttuk, ezeket időrendben foglalta Andreánszky az utolsó elenchusba és a 195— 197., 201—223. fasciculusokat alkotják. A közel ötezerre* rugó levél nagy része az 1600—1626. közötti időben kelt és: csak kisebb része ezen időköz előtt és után. A címzettek majdnem mindig Thurzó György, fia Imre ós ennek anyja, Czobor Erzsébet, a 16. században Kosztka Miklós és Thurzó Ferenc 1626. után pedig nagyrészt az igazgatók. E levelek történeti értékét itt külön nem jellemezzük, hanem utalunk e tekintetben az Országos Levéltárban őrzött Thurzó-levéltárról közölt ismertetésünkben megirtakra. Az elmondottak szerint kell értékelnünk ezeket a leveleket is.

32 a) Thurzó György levelei Wittenbergben tanuló fiához ós viszont. A 17. század kultúrtörténetére elsőrangú adatok.. (207—210. fasc passim.) Az apának a fia iránt érzett szeretetén kívül, az apa nevelési felfogásában és azokban az elvekben, amelyek szerint fia nevelését irányította, fényesen visszatükröződnek nemcsak Thurzó Györgynek, hanem korának neveléstani irányai. Thurzó teljes tudatában annak, hogy életemunkájának esetleg minden eredménye kárbavész, ha nem lesz utódja, aki haladjon az általa megkezdett úton, e levelekben fia elé tárja azt a nagy feladatot, amelyek a haza, a nemzet és a hit védelmében reá várnak. Ismét és ismét hangoztatja, hogy e feladatokat csak a legnagyobb felkészültséggel. 33 Levélt. Közi. X. (1932.) óvf., főleg az 50. 1.