Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

AZ ÁRVÁI KÖZBIRTOKOSSÁG LEVÉLTÁRA 231 a proveniencia szerint a közbirtokosságot illették meg. Ha feljegyezzük még azt, hogy az iratokból egy rész már 1671-ben, az akkori igazgató, Thököly István, hűtlensége folytán a kamarához került, megállapíthatjuk, hogy 1769-ben a Lietaván őrzött Thurzó-levéltár utolsó iratai is átadattak a kamarának. A következő században azonban még egyszer foglalkoztatta a bécsi udvart ós a kamarát a lietavai Thurzó-iratok kérdése, azok tulajdonjogával kapcsolatban. Az 1799-ben visszakapott anyag kapcsán a következő évtizedekben arra törekedtek a közbirtokossági igazgatók, hogy az összes beszállított anyag vizsgáltassák még egyszer felül és az esetlegesen benne található, a család, illetve a közbirtokosság jogait érintő iratok adassanak ki az árvái levéltárnak. Többszöri kísérletezés után gróf Zichy Ferenc igazgató 1826-ban újra kérte a kamarát, hogy a Thurzó-iratokat „velut communia familiae jura ac dominium Árva, portionumque dominii Liethava directe concernentia" adja ki a közbirtokosságnak, persze ez alatt ő is csak a tényleg a családot érintő iratokat értette. A kérés elintézése húzódott egészen 1835-ig, amikor a király ugyancsak a fenti igazgató kérésére a nádor, a kamara ós a jogügyi igazgató véleményének meghallgatása után elrendelte, hogy a nevezettek és a közbirtokosság megbízottaiból alakult bizottság bontsa fel a Thurzó-iratokat tartalmazó ládákat — tudniillik ezeket beszállításuk után lepecsételve érintetlenül hagyták s közben csupán egyszer, 1807-ben, nyitották fel — és állapítsa meg, hogy abban vannak-e olyan iratok, amelyek a Thurzóleá,nyági leszármazottakat illetik és amelyeket a jogügyi igazgató és a kamara együttes véleménye szerint a közbirtokosságnak ki lehetne adni. Amint a bizottság által felvett jegyzőkönyvből kitűnik, az iratok, néhány kivételével, mind nádori vagy egyéb közjogi természetű iratok voltak és így azok tulajdonjoga a nádori levéltárat, illetve a kamarát illette.

26 Mindössze két kicsiny elenchust tett ki az a kevés26 Az 1835-ben folyt tárgyalások összes iratai, jegyzőkönyvei, a nádor, a kamara és a jogügyi igazgató leadott véleményei mind egyesítve vannak a 24. jegyzetben megadott jelzet alatt. A kamara felterjesztésében a kamarai jegyzőkönyvek alapján ismerteti az összes Lietaván őrzött Thurzóiratok beszállításának történetét, azoknak a kamaránál történt elenchizálását és megjelöli, hogy milyen iratokat és mikor kapta vissza a közbirtokosság 1835 előtt. Végül megtudjuk az iratokból, hogy a beszállított lietavai levéltárat a kamaránál tulajdonképen nem kezelték levéltárilag, hanem ez kibontatlanul ládákban hevert. Az iratok átvizsgálásáról felvett bizottsági jegyzőkönyv megtalálható külön is; Relat. commiss. reg. 44/3.