Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

226 DR. ILA BÁLINT Ezzel magyarázható elsősorban, hogy az árvái levéltár missilisei között igen sok található, amely valójában Thurzó György nádori levéltárába tartozik, tehát közjogi provenienciájú. Ezeket a leveleket dátummal és rövid tartalmi kivonattal látván el, itt tették be a többi anyag mellé a tárházba.

10 Az bizonyos, hogy a közbirtokosság történetének első évtizedeiben az árvái tárházban őrzött anyag kevés volt és közel sem olyan jelentős, mint a lietavai iratok. Ebből érthető, hogy az igazgatók eleintén csak a lietavai anyag átvételéről állítottak ki elismervényt és az átadásnál csak ennek a kezelésétől mentették fel őket az örökösök. Az első igazgató részére 1626-ban kiállított utasításban a levéltárra vonatkozólag csupán annyi áll, hogy a mindenkori igazgatónak szabad bejárása legyen a tárházba, „ahol a jövedelem és a levelek tartása lészen". Ez a mondat is megerősíti fentebbi állításunkat, hogy Árva várában, ekkor még valójában levéltár nem volt és ennek alapját később, a lietavai tárházból idehozott privilégiális iratok vetették meg, amint erre majd bővebben rátérünk. Arra azonban már nincsen további adatunk, hogy Illésházy, az első igazgató, mikor és mennyi levéltári anyagot vett át, úgyszintén arra sincs, hogy minő körülmények között adta ezt át az igazgatóságban utódjának. Igen valószínű, hogy az első évtizedekben a közbirtokosság jogi viszonyainak megalapozása és tisztázása annyira igénybe vette az örökösöket, hogy a levéltár átadását nem a későbbi formaságok között intézték.

11 A levéltár őrzésének és kezelésének első pontos leírása abból a reverzálisból tűnik ki, amelyet a harmadik igazgató, Thököly István az igazgatóság átvételekor 1653 január 10 Ilyenek a Thurzó Györgyhöz intézett, a 199. fasciculusban őrzött kérvények nagy része, valamint ugyancsak hozzá intézett királyi és főhercegi mandátumok. L. ezekre alább az anyag ismertetését. 11 Thurzó György végrendeletében voltak t. i. bizonyos megszorítások az öröklésre, így az a pont, amely szerint az a leánya, amelyik vagy maga, vagy a férje elhagyja az evangélikus vallást, elveszti .jogát az örökséghez. Ez nemsokára az örökhagyó halála után nehézségeket okozott, mert az igényjogosultak közül többen katholizáltak. A vallási kérdés különben a prot. igazgatók és a kath. igényjogosultak között is többször nézeteltéréseket idézett elő, amit csak súlyosbított az a körülmény, hogy az első igazgató nem is volt királypárti. — Hogy nem kötötte az igazgatókat kezdetben szigorú reverzális a levéltárat és őrzését illetőleg, erre mutathat az a körülmény is, hogy Illésházy Gábor három láda privilégiális iratot átadott Szomolányban Draskovich Jánosné, Thurzó Borbálának és ezek az iratok csak 1654-ben kerültek vissza a levéltárba.