Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Főglein Antal: Gömör vármegye levéltára

GÖMÖR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 219 hazaiak, sőt vármegyebeliek is, így Daxner nagyrőcei ügyvéd és Bakulinyi volt tanító. De mindketten a magyarok kiirtására lázító túlzó tótok voltak, az 1848. évi nagy hazaárulási per vádlottai, utóbb a Hurbán—Stúr szabadcsapat tisztjei. Így érthető meg, hogy Gömörben még Wesselényi nádor is „rebellis" volt e selejtező „beamterek" előtt. A murányi hódító személyes kapcsolatai révén ehhez a vármegyéhez számos levelet intézett és egyébként is, mint a többi felvidéki levéltárakban, itt is, sok reávonatkozó irat őriztetett. A selejtezést ellenőrző ós irányító idegen hivatalnok az egész Wesselényi-féle iratgyüjteményt halálra ítélte. A levéltár magyar kezelőjének, talán ép a levéltári díjnoknak érdeme, hogy ezt az indokolatlan ítéletet nem hajtotta végre, hanem eldugta, megőrizte ezeket a leveleket és az egész levél-csomag még máig is a „zu skartieren" felirattal a levéltárban Őriztetik. Igaz viszont, hogy az 1848. évi híres nemzetiségi és hazaárulási per iratait, amelyekben a fentebb említett Daxner, utóbb a vármegye másodalispánja és törvényszéki elnöke ós társa, Bakulinyi, utóbb főszolgabíró ós számos társuk, mint lázítók és bujtogatok ellen tett tanúvallomások bentfoglaltattak, szintén „nem tartották érdemesnek" a megőrzésre. Utolsó szálig eltűntek.

49 A provizórium kezdetén Lubik József okleveles ügyvéd neveztetett ki levéltárnokká,

50 aki az alkotmányos korszak beköszöntésével is megválasztatott ezen tisztségre.

51 Az 1883 március 28-i közgyűlés végleg eldöntötte a székhely kérdését és a székhely helyét Rimaszombatban jelölte ki. Nem kis mértékben hozzájárult ehhez Rimaszombat áldozatkészsége is, amellyel a régi, szűk, eddig használatban volt, úgynevezett kishonti székházért cserébe átengedte a kétszeres értéket is jóval meghaladó „Sas" vendégfogadót, amelynek tágas termeiben a vármegye összes központi hivatalait és a levéltárát is kényelmesen el tudta helyezni. Végre 1900 tavaszán letették a mai díszes vármegyeház alapkövét és 1901 nyarán a hivatalok már be is költöztek.

52 Annyi vándorlás ós viszontagság után ide került állandó otthonba a levéltár is. A levéltár legértékesebb része a jegyzőkönyvek sorozata. Gömörben, mint fentebb már láttuk, 1571-nél régibb jegyző49 U. o., Helytt. o. 1865. III. R. 2625. ein. sz. 50 U. o., 1862. III. R. 6433. ein. sz. 51 Vm. monogr., 573. 52 Vm. monogr., 588.