Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok

KÁROLYI ÁRPÁD A LEVÉLTÁRNOK 207 ban a szervesen létrejött levéltáraknak tudományellenes és a közigazgatás szempontjából is mindkét részre nézve káros szétszaggatásától eltekintett. Ezenfelül Magyarország részére hivatalos és tudományos célokra biztosította az egykori közös levéltárak használatát, amiben különben semmiféle ellenállásra nem talált. Ezen az alapon sikerült az osztrák és a magyar levéltári igazgatás között azt a bizalmas viszonyt megteremteni, amelyet mindkét fél, a napi események viharain felülemelkedve, a nagy közös múlt és közös tudományos hagyományok öröksége gyanánt, féltve ápol és gondoz. Mint a Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetője, hatékonyan közreműködött abban is, hogy a magyar tudományosságnak Bécsben otthont teremtsen, ahol sokat ígérő fejlődiósben rendkívül élénk s egyre szélesedő tudományos élet folyik. Az intézet Károlyi utódainak gondos vezetése alatt is mind erősebben gyökeredzik bele Bécs kulturális életébe. A magyar történeti kutatás Bécsben oly lendületet vett, hogy az a háborúelőtti korszak méreteit messze felülmúlja. A Házi-, Udvari ós Állami Levéltár látogatói között a magyarok az 1933. évi ezer kutatónappal most már az első helyen állanak. Erről a munkásságról tanúskodnak a Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvei es szamos önálló kiadvány. Ezen a téren Károlyi, a német és magyar tudomány közvetítője, oly munkát végzett, amely maradandó és messze sugárzó hatásaiban méltán állítható legjelentékenyebb tudományos müvei mellé. BITTNER LAJOS. „Nederlandsche Archivenblad"-ban, 1924—25. évi I. kk. 1. és Eckhart F.: Az osztrák levéltárügy a háború után. Levéltári Közlemények, 1926. 20-43. 1. 14*