Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Tolna vármegye levéltára / 67–91. o.
S4 DR. FÜGLEIN ANTAL száz más dolga van, kényszeríteni nem lehet. S más vármegyékben, már mindenütt az egész országban, van levéltárnok. De a felelet, miként eddig és annyiszor, most is elutasító volt. 73 1836 november 22-én újra felírt a vármegye ós kérte a levéltárnokot. A vármegye lajstromozója ekkor már hosszú éveken át a derék és szorgalmas Lengyel János volt, akit még Majláth főispán nevezett ki és akit 1836 november 28-án a tisztújító széken gróf Eszterházy Károly főispán is megtartott a szolgálatban és tiszteletbeli főjegyzővé is kinevezte. 74 De az 1838 január 25-i kancelláriai leirat még mindig nem akart tudni levéltárnoki tisztségről ebben a vármegyében. 75 Csak 1845-ben találkozunk végre Tolna vármegye tisztviselői státusában a levóltárnokkal. A vármegye ekkori főispánja, Ürményi József, a „hivatalával összekötött, törvényes jogánál fogva", 1845 augusztus 21-én, a tisztújító széken, Angyal Jánost nevezte ki levéltárnokká és így Angyal a vármegye első levéltárnoka. Az egész ország vármegyéi közül tehát Tolna vármegyében szervezték legutoljára a levóltárnoki tisztséget. A II. József alatt kialakult és nagy költséggel folytatott levéltárrendezési munkálatok az erőskezű uralkodó halála után kissé ellanyhultak. De az érdeklődés a vármegyei levéltárak iránt most már megmaradt a felsőbb helyen és amikor a XVIII. század utolsó éveiben országszerte megkezdődött a levéltárnoki tisztség megszervezése, a vármegyéknek mindenütt kötelességévé tétetett — ez lévén a feltétel, amely alatt e tisztviselőjüket megkapták — nemcsak a folyó-, hanem a régi iratok lajstromozása és mutató zása is. A ma az egyes levéltárak polcain sorakozó vaskos elenchusok ós indexek legtöbbje ebben az időben, tehát a már rendszeresített levéltárnoki vagy lajstromozói tisztség idejében készült. Az országszerte gyakorolt lajstromozási ellenőrzés kapcsán a kormányszék figyelme Tolna vármegyére is kiterjedt és így 1809-ben itt is aktuálissá vált a levéltár rendezése, a lajstromozás és a mutatók felfektetése, amely rendszeres munka azután évekig, lassan, de állandóan folyt és a harmincas évekig eltartott. A rendezés nagy munkája Lengyel János nevéhez fűződik, aki iskoláinak elvégzése után ifjan a vármegye kancel73 U. o. 1834. f. 1. p. 119. 7 * U. o. 1837. f. 1- p. 226. 75 U. o. 1838. í. 1. p. 48.
